Valóságos a konfliktus kirobbanásának veszélye Oroszországgal a NATO-főtitkár szerint

Kijelentette: a NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy enyhítse a feszültséget, vonja vissza erőit, és tegyen lépéseket a béke megteremtése érdekében. „A katonai szövetség töretlenül támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Emellett egységesen kiáll valamennyi szövetséges ország védelmében” – szögezte le Stoltenberg. Szavai szerint a NATO ugyanakkor továbbra is készen áll az Oroszországgal folytatott érdemi párbeszédre, hogy sorra vegyék a nézeteltéréseket jelentő kérdéseket és átláthatóságot teremtsenek a katonai tevékenységekben.

A főtitkár emlékeztetett: az orosz csapaterősítés miatt kialakult feszültség enyhítésére összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű, rendkívüli ülését, és a tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben. Információk szerint a tanácskozáson a NATO-tagországok nagykövetekkel, Oroszország magas rangú tisztségviselőkkel képviselteti magát, mivel Oroszország a közelmúltban felfüggesztette az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét válaszul arra, hogy a NATO október 6-án kémkedés vádjával kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát. „Pozitív jelzés, hogy Oroszország készen áll asztalhoz ülni és elkötelezni magát a párbeszéd mellett” – fogalmazott Stoltenberg. Hozzátette, a tanácsülés lehetőség Oroszország számára, hogy bizonyítsa: komolyan gondolja a párbeszéd felvételét, a diplomáciát és nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A csatlakozásról szóló döntés független nemzetek joga, ami a szabad, demokratikus elhatározások tiszteletben tartását jelenti. A NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt – mondta Stoltenberg. A Financial Times című brit üzleti napilap információi szerint Finnország nemrégiben jelezte: fenntartja annak lehetőségét, hogy Oroszország rosszallása ellenére csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A napilap Sauli Niinisto finn elnököt idézte, aki hangsúlyozta: Finnország mozgástere és választási szabadsága magában foglalja a katonai képességeinek kiigazítását és a NATO-tagság lehetőségét is. Sanna Marin miniszterelnök pedig azt mondta, minden országnak joga van döntenie saját biztonságpolitikájáról. „Tanultunk a múltból, és nem engedünk a mozgásterünkből” – fogalmazott a finn kormányfő.

A brit napilap emlékeztetett: az orosz külügyminisztérium december végén közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek, ez a lépés „megfelelő választ követel” Oroszország részéről. A három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – vezető politikusai úgy vélik, hogy a finn és a svéd NATO-tagság kulcsfontosságú az Oroszországgal közös európai határ biztonsági helyzetének javításához – közölte a napilap.

A katonai szövetség a hivatalos Twitter-felületén pénteken közzétett üzenetében megerősítette: minden országnak joga van eldöntenie, hogy csatlakozik-e valamely szerződéshez, vagy szövetséghez. „A NATO tiszteletben tartja minden ország jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését” – tették hozzá.