
Szeparatizmus miatt vádat emelt a Kárpátalja megyei ügyészség egy kárpátaljai lakos ellen, aki Ukrajna államhatárainak a módosítását szorgalmazta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc munkácsi emlékművénél március 15-én tartott beszédében.
2016. augusztus 31., 11:462016. augusztus 31., 11:46
2016. augusztus 31., 12:512016. augusztus 31., 12:51
A vádlott az ünnepi megemlékezésen elmondott beszédében Kárpátalja Ukrajnától való elszakítására szólított fel, mert szerinte a területet törvényellenesen csatolták az országhoz. Ukrán hírportálok beszámolója szerint a vádiratban az áll, hogy szónoklatával a gyanúsított nemzetiségi ellentéteket is szított, mert azt állította, hogy az ukrán hatalom elnyomja Kárpátalja őslakosságát (a ruszinokat).
Egyes, az MTI által idézett kijevi orgánumok azt írták, hogy magyar nemzetiségű ember ellen folyik eljárás. Az ügyben nyomozást folytató Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei főosztályának sajtóközleménye szerint az illető rendszeresen részt vesz tömegrendezvényeken.
A hatóságok nevet ugyan nem említenek, de valószínűsíthető, hogy az egyik ruszin szervezet munkácsi illetőségű vezetőjéről van szó, aki a kárpátaljai ruszinok képviseletében évente két magyar évfordulós megemlékezésen is felszólal ruszin nyelven.
Az eljárás alá vont férfi a vádirat az ukrán büntető törvénykönyv több cikkelyét is megsértette, ezért ha bűnösnek találják, teljes vagyonelkobzásra és 5-től 10 évig terjedhető börtönbüntetésre ítélhetik. Az SZBU közlése szerint az év eleje óta Kárpátalján nyolc személy ellen indult eljárás Ukrajna nemzetbiztonsága ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, négy érintettnek az ügye jelenleg bírósági szakban van.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!