Uniós dokumentum támasztja alá a szlovák nyelvtörvényel kapcsolatos aggályokat

A külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban kifejtette: az Európai Bizottság egyik legtekintélyesebb és legfontosabb belső részlegének számító jogi szolgálat belső véleményének az a legnagyobb jelentősége, hogy ha az abban megfogalmazott valamelyik eset konkrétan előfordul - például egy magyar munkavállalót nem alkalmaznak azért, mert nem tud elég jól szlovákul - akkor Magyarország fel tud lépni a szlovákiai magyarok védelmében. Ehhez szükséges, hogy az ottani magyarok törvényes képviselői, alapítványok, szervezetek figyeljék és jelezzék az aggályos eseteket - mondta a miniszter. A jogi szolgálat belső véleményét a szlovákiai magyarság is használhatja - tette hozzá.

Az egyik legfontosabb kifogás, amelyet a jogi szolgálat Pozsony figyelmébe ajánlott, a büntetések kiszabására vonatkozik. Magyar részről kezdettől fogva aggályosnak tartották, hogy a törvénysértés szankcionálására 100-tól 5000 euróig terjedő, azaz 1-től 50-szeresig terjedő tételt határoztak meg lehetséges büntetésként. Az uniós belső vélemény kifogásolja, hogy a büntetési tételek túlságosan \"tág határok között mozognak\" - mondta a külügyminiszter.

Balázs Péter szerint különösen kedvező, hogy a jogi szolgálat ajánlása értelmében \"kötelezni kellene az egészségügyi intézményeket, hogy kisebbségi nyelvet tudó személyzetet alkalmazzon\". A december 16-án elfogadott végrehajtási utasítás arról rendelkezik, hogy az egészségügyben, beteg-orvos viszonylatában nem fogják ellenőrizni az államnyelvtörvény rendelkezéseinek betartását.

A jogi szolgálat véleményéről a Bruxinfo hírportál tett közzé összefoglalót csütörtök reggel. A hírportál szerint a jogi szolgálat még decemberben vizsgálta meg a végrehajtási rendelkezések tervezetét, mielőtt az arról szóló végleges kormányhatározatot elfogadták volna Pozsonyban. Balázs Péter szerint a Bruxinfo birtokába jutott dokumentum, amely egyelőre a jogi szolgálat bizalmas, belső anyaga, valószínűleg szlovák kérésre készült el. Egész biztos, hogy a végrehajtási rendelkezések elfogadásakor Pozsony ismerte a véleményben megfogalmazott összesen 12, tartalmi és formai kifogást - mondta a külügyminiszter. Ennek ellenére a szlovák törvényhozók több intelmet figyelmen kívül hagytak, Balázs Péter szerint \"valószínűleg elborzadtak\" azon, hogy a testület ilyen sok kifogást fogalmazott meg.

Magyarország alapvető kifogása a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban az, hogy Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználatot túl szigorú jogszabállyal próbálja korlátok közé szorítani és fenyegető büntetésekkel megpróbálja az embereket elriasztani az anyanyelvük használatától. Ha valaki félti az állását - \"egy ilyen törvénnyel a feje fölött\" - meg fogja gondolni, hogy magyarul szóljon a kollégájához - fejtette ki a külügyminiszter. Bár az államnyelvtörvény alapvetően a szlovák állam és az ottani magyar kisebbség konfliktusa, a végrehajtási rendelkezések elfogadása hatással volt a magyar-szlovák viszonyra is. Szlovákia megtehette volna, hogy még egy ideig nem lépteti életbe a törvényt, de a keményebb vonalat választotta - tette hozzá.

A külügyminiszter elmondta: hosszabb távon számít arra, hogy Pozsony - nemzetközi nyomásra - esetleg változtathat a végrehajtási utasításon, sőt magán a törvényen is. Balázs Péter szerint a Bruxinfo híre is azt mutatja, hogy a végrehajtási utasítást ebben a formában a nemzetközi szervezetek nem tudják elfogadni. Szlovákiában júniusban lesznek választások, nemsokára megkezdődik a kampány, és olyankor egy kormány nem szokott visszavonulni, önmagát nem szokta bírálni. Balázs Péter úgy fogalmazott, az adott politikai szituációban nem számít arra, hogy a következő fél évben Szlovákia lényegesen módosítja az utasítást. Hozzátette: az a lehetőség még fennáll, hogy \"megsúghatják\" a kulturális miniszternek, a büntetéseket nem kellene \"nagyon durván alkalmazni\".

A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság tárgyalásai folytatódnak, Magyarország még az év elején kezdeményez egy újabb találkozót. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa egy-két hónapon belül Magyarországra látogat. Balázs Péter azt várja, hogy a főbiztossal újra elővegyék azt a kilencoldalas ajánlást, amelyet Vollebaek még nyáron tett közzé, és amelynek elfogadásáról a magyar és a szlovák kormányfő a szécsényi találkozón megállapodott. A tervek szerint sorra veszik majd azt a nagyjából 20 pontot, amelyeket Magyarország szerint Szlovákia figyelmen kívül hagyott a végrehajtási utasítás elfogadásakor.