
Tízezrek próbálnak menekülni a tálibok uralma alá került Afganisztánból
Fotó: Videófelvétel
A hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek – mondta az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja egy vasárnapi német interjúban.
2021. augusztus 22., 18:522021. augusztus 22., 18:52
2021. augusztus 22., 18:562021. augusztus 22., 18:56
Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket. „Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki” – mondta Ylva Johansson.
Az uniós biztos aláhúzta, hogy „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát. Ylva Johansson elmondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak. Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is. Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.
Ylva Johansson szerint meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek. „Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül” – mondta a brüsszeli bizottság tagja. Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja. Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
„Nem engedjük megismétlődni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak a személyeknek segítünk, akik segítettek nekünk a NATO-misszió során, és az EU-tagállamoknak, amelyek védik külső határainkat” – húzta alá. Egy másik Twitter-bejegyzésében azt írta: „Ha a nők tudnak szerveződni és harcolnak a tálibok ellen, akkor a férfiaknak is kellene. Az EU-nak és Szlovéniának nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét, ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.”
Ljubljana korábban jelezte: kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az EU kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót. Hozzátették: az összes többi menekültnek az Afganisztánnal szomszédos országoknak kell segíteniük.
A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba és néhány óra leforgása alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem előtte Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és diplomáciai képviseleteik személyzetét, valamint azokat az afgán állampolgárokat, akik korábban segítették a NATO-csapatokat és az EU-intézményeket.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!