
Fotó: UNICEF Romania
Az UNICEF második világháborút követő megalakulása óta nem volt példa olyan, gyermekeket veszélyeztető, globális problémára, mint a koronavírus-világjárvány – írta fennállásának 75. évfordulója alkalmából kiadott jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön.
2021. december 09., 12:072021. december 09., 12:07
2021. december 09., 12:102021. december 09., 12:10
Az UNICEF aláhúzta: világszerte egyetlen olyan gyermek sincs, aki ne érezné a járvány negatív hatásait.
Egyre többen nem részesülnek megfelelő oktatásban, egészségügyi ellátásban, nem jutnak elegendő élelmiszerhez, kényszerülnek gyermekmunkára vagy gyermekházasságra, vagy küzdenek súlyos mentális problémákkal a járvány vagy a kijárási korlátozások miatt – fogalmazott a szervezet, rámutatva, hogy a koronavírus-járvány több évtizedes eredményeket vetett vissza.
A tanulmány rávilágít, hogy veszélybe kerültek az elmúlt évtizedben elért eredmények a szegénység elleni küzdelem, az egészségügyi ellátás, az oktatáshoz történő hozzáférés, a táplálkozás, gyermekvédelem és a mentális jóllét területén.
A jelentés becslése szerint a világjárvány és a korlátozások miatt jelenleg 100 millióval több gyermeket – 2019-hez képest 10 százalékkal többet – érint az úgynevezett „többdimenziós szegénység”. Körülbelül 60 millióval több gyermek él anyagi szegénységben, mint a járvány előtt. 2020-ban több mint 23 millió gyermek nem részesült életmentő, alapvető védőoltásokban – ez a szám csaknem 4 millióval több, mint 2019-ben volt, és a legmagasabb az elmúlt 11 évben. Az UNICEF előrejelzései szerint 2022-ben 1,2 milliárd embernek, köztük mintegy 525 millió gyermeknek lesz szüksége humanitárius segítségre.
– fogalmazott a jelentésben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Az UNICEF-et az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1946-ban azért, hogy a szervezet segítse a második világháború miatt sanyarú sorsra jutott gyermekeket. Az ENSZ Gyermekalapjának tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
szóljon hozzá!