
Fotó: UNICEF Romania
Az UNICEF második világháborút követő megalakulása óta nem volt példa olyan, gyermekeket veszélyeztető, globális problémára, mint a koronavírus-világjárvány – írta fennállásának 75. évfordulója alkalmából kiadott jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön.
2021. december 09., 12:072021. december 09., 12:07
2021. december 09., 12:102021. december 09., 12:10
Az UNICEF aláhúzta: világszerte egyetlen olyan gyermek sincs, aki ne érezné a járvány negatív hatásait.
Egyre többen nem részesülnek megfelelő oktatásban, egészségügyi ellátásban, nem jutnak elegendő élelmiszerhez, kényszerülnek gyermekmunkára vagy gyermekházasságra, vagy küzdenek súlyos mentális problémákkal a járvány vagy a kijárási korlátozások miatt – fogalmazott a szervezet, rámutatva, hogy a koronavírus-járvány több évtizedes eredményeket vetett vissza.
A tanulmány rávilágít, hogy veszélybe kerültek az elmúlt évtizedben elért eredmények a szegénység elleni küzdelem, az egészségügyi ellátás, az oktatáshoz történő hozzáférés, a táplálkozás, gyermekvédelem és a mentális jóllét területén.
A jelentés becslése szerint a világjárvány és a korlátozások miatt jelenleg 100 millióval több gyermeket – 2019-hez képest 10 százalékkal többet – érint az úgynevezett „többdimenziós szegénység”. Körülbelül 60 millióval több gyermek él anyagi szegénységben, mint a járvány előtt. 2020-ban több mint 23 millió gyermek nem részesült életmentő, alapvető védőoltásokban – ez a szám csaknem 4 millióval több, mint 2019-ben volt, és a legmagasabb az elmúlt 11 évben. Az UNICEF előrejelzései szerint 2022-ben 1,2 milliárd embernek, köztük mintegy 525 millió gyermeknek lesz szüksége humanitárius segítségre.
– fogalmazott a jelentésben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Az UNICEF-et az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1946-ban azért, hogy a szervezet segítse a második világháború miatt sanyarú sorsra jutott gyermekeket. Az ENSZ Gyermekalapjának tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!