Az ország „tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött kedden az ukrán parlament. Az erről szóló törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban.
2014. december 23., 15:212014. december 23., 15:21
A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást. A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy „az Ukrajnával szembeni orosz agresszió” és „a Krím törvénytelen elfoglalása” miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.
Az MTI emlékeztet: a tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-es törvényben vállalta, amit még Viktor Janukovics exelnök hirdetett ki. Oroszország korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól.
Andrej Kelin, Moszkvának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez akkreditált állandó képviselője kedden barátságtalan lépésnek nevezte Kijev döntését, amely szerinte tovább fogja rontani a két ország kapcsolatát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna státusának feladása csak kiélezi a szembenállást az ország délkeleti régióiban. Közben a NATO szóvivője Brüsszelben úgy nyilatkozott, a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a katonai szövetség tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!