
Fotó: Pixabay
Ukrajna szentszéki nagykövete „nehézségnek„ ítélte meg a Vatikán korábbi bejelentését, miszerint egy ukrán és egy orosz család közösen viszi a keresztet nagypéntek este a római Colosseumnál tartandó keresztút egyik stációján.
2022. április 12., 21:312022. április 12., 21:31
Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete a Twitter-fiókján azt írta: általános aggodalmat keltett Ukrajnában és más ukrán közösségekben az az elképzelés, hogy ukrán és orosz nők együtt vigyék a keresztet a Colosseumnál a hagyományos keresztúton.
„Dolgozunk az ügyön, megpróbálva elmagyarázni, miért tartjuk nehéznek a megvalósítását, és milyen következményei lehetnek” – jegyezte meg a mikroblogban a nagykövet.

Egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán hétfőn.
A L'Osservatore Romano című, szentszéki napilap értesülése szerint Ukrajnát egy római egyházi kórház onkológiai osztályán dolgozó ápolónő, Irina családja képviseli. Az orosz család pedig egy Albina nevű orosz egyetemista lányé, aki az ugyanazon kórházhoz tartozó egyetemen nővérnek tanul. Irina és Albina ismeri egymást és baráti viszonyban van egymással.
Antonio Spadaro, a La Civiltá Cattolica katolikus hetilap főszerkesztője közösségi oldalán úgy kommentált: „meg kell érteni, hogy Ferenc pápa pásztor és nem politikus. Az Evangélium szellemisége szerint cselekszik, a megbékélést tartva szem előtt annak ellenére, hogy kevés remény látszik ebben az agresszív háborúban, amelyet a pápa szentségtörőnek nevezett”.
Spadaro atya emlékeztetett, hogy Ferenc pápa március 25-én Oroszországot és Ukrajnát is Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!