Ukrajna „felszabadításáról” határozott Kijev

A parlament az ukrán nép nevében kinyilatkoztatta, hogy „a Krím Ukrajna része volt, most is az, és az is marad”. „Az ukrán nép soha semmilyen körülmények között nem hagy fel a Krím megszállóktól való felszabadításáért folyó harccal” – olvasható a parlamenti nyilatkozatban.

Az ukrán parlament csütörtökön nyilatkozatot fogadott el a krími tatárok jogainak védelméről is. A dokumentum szerint Ukrajna szavatolja „az őslakos krími tatár nép és más ukrajnai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak megőrzését és fejlődését”.

Az orosz parlament alsóháza eközben jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Orosz Föderációhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként való befogadásáról szóló alkotmányos törvényt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség megvédésével és az Ukrajnában folytatódó törvénytelenségekkel indokolta a Krím félsziget és a krími Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozását szentesítő egyezmény jóváhagyását.

Ukrajna kilép a FÁK-ból

Ukrajna egyébként még szerdán bejelentette, hogy vízumkötelezettséget ír elő az oroszok számára, kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), és azt kéri az ENSZ-től, hogy az nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét.

Ukrajna FÁK-ból való kilépésével kapcsolatban a külügyi tárca sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi időben a szervezet „a posztszovjet térségben az együttműködés és a konfliktusos helyzetek rendezése helyett egyes tagállamok, köztük az Orosz Föderáció érdekérvényesítő eszközévé vált”.

Csütörtök reggel egyébként szabadon engedték a Krímben Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát és rajta kívül még hét embert, akiket szerdán ejtettek túszul krími szakadárok.

Obama kizárja a katonai beavatkozást Ukrajnában

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön délután jelezte: az Egyesült Államok további szankciókat vezet be Oroszország ellen. Közölte, húsz orosz vezető bankszámláit zárolták és hozzátette: minden eszközzel segítik Ukrajnát.

Kifejtette: Oroszország egyre inkább elszigetelődik, és meg kell tanulnia, hogy nem rajzolhatja újra a határokat. Obama egyébként még szerdán kizárta, hogy az Egyesült Államok bármiféle katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában. Kijelentette: „úgy gondolom, még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal”.

Új EU-szankciók

Az Európai Unió újabb, Oroszország elleni szankciókról dönt a közösség állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján – mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban. Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődött kétnapos csúcson egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.

Oroszország valamennyi nemzetközi szervezetben elszigetelődött. A hét legnagyobb nyugati ipari hatalmat és Oroszországot összefogó G8- csoport jövőjéről szólva hangsúlyozta: „ameddig nincsenek meg a politikai feltételei ennek a rendkívül fontos együttműködési formának, addig nincs G8-csoport, és nincs G8-csúcstalálkozó sem”.

Aggasztó az új nyelvtörvény tervezete
Az előkészületben lévő új ukrán nyelvtörvény komoly mértékben szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait, mert a jelenlegi 10-ről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé – jelentette ki Gajdos István, az ukrán parlament képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában. A magyar honatya, aki egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az újságnak elmondta: aggasztónak tartja, hogy a tervezet szerint csak községek, nagyközségek és városok szintjén lehetne használni a regionális nyelveket, megyei szinten már nem, ráadásul a jelenleg érvényes 10-ről 30 százalékra emelné azt a küszöböt, ami lehetővé tenné ezt. Szerinte ez teljességgel elfogadhatatlan, de – vélekedése szerint – még így sem biztos, hogy a kisebbségek élni tudnak nyelvi jogaikkal ott, ahol számarányuk eléri a 30 százalékot, mert a jogszabály ezt túl bonyolult eljáráshoz kötné. Például minden egyes település esetében külön döntést kellene hoznia a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek a kisebbségi nyelvhasználat ügyében – emlékeztetett a politikus. Emellett a tervezet a 30 százalékos küszöbhöz kötné azt, hogy mely településeken működhetnének állami vagy önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű iskolák – emlékeztetett. Vagyis ott, ahol a magyarok aránya nem éri el e mutatót, nem lehetne ilyen tanintézet, tehát megszűnnének a magyar iskolák Ungváron, Munkácson és más városokban.