Újabb közös kormányülés

Göncz Kinga kifejtette, hogy pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülnek, a korábbi két szimbolikus értékű tanácskozás után. Az első magyar–román együttes kormányülést 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. A mostani tervezett témák között szerepel a két ország közötti szociális egyezmény, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését a Magyarországra települt román állampolgárok számára. Adrian Cioroianu azt mondta, az együttes ülésen tárgyalni fognak a magyar munkaerőpiac románok előtti megnyitásáról is, és Bukarest szeretné, ha több szakképesítést fogadna el Magyarország. A harmadik téma a közös projektek ügye lesz. A pontos napirendet egy közös szakértői bizottság határozza meg. Cioroianu az erdélyi magyarok autonómiája ügyének megtárgyalásától sem zárkózott el. „Két felnőtt társadalom bármilyen kérdésről tud felelősségteljesen, higgadtan tárgyalni, ezért, ha a magyar fél igényli, az autonómia ügyét is felvehetjük a napirendi pontok közé” – közölte ezzel kapcsolatban Cioroianu. A román tárcavezető közölte: a koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga szerint a tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná. Mint mondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök a tárgyalások kapcsán kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá.

A csütörtöki tárgyaláson a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai alsóház napirendjén van. A román tárcavezető szerint lassú, de konkrét lépések történtek a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán is. „Az ingatlanok visszaszolgáltatása nemcsak a magyar kisebbséget érintő kérdés, Románia egységesen szeretné rendezni a problémát” – tette hozzá.

A román külügyminiszter Sólyom László magyar államfővel tartott megbeszélésén is számos, az erdélyi magyarságot is érintő kérdésről tárgyalt: többek között a kisebbségi törvény szükségességéről és a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséről is. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása során is felvetődtek. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése.

Hírösszefoglaló