Fotó: MTI
2007. szeptember 21., 00:002007. szeptember 21., 00:00
Göncz Kinga kifejtette, hogy pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülnek, a korábbi két szimbolikus értékű tanácskozás után. Az első magyar–román együttes kormányülést 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. A mostani tervezett témák között szerepel a két ország közötti szociális egyezmény, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését a Magyarországra települt román állampolgárok számára. Adrian Cioroianu azt mondta, az együttes ülésen tárgyalni fognak a magyar munkaerőpiac románok előtti megnyitásáról is, és Bukarest szeretné, ha több szakképesítést fogadna el Magyarország. A harmadik téma a közös projektek ügye lesz. A pontos napirendet egy közös szakértői bizottság határozza meg. Cioroianu az erdélyi magyarok autonómiája ügyének megtárgyalásától sem zárkózott el. „Két felnőtt társadalom bármilyen kérdésről tud felelősségteljesen, higgadtan tárgyalni, ezért, ha a magyar fél igényli, az autonómia ügyét is felvehetjük a napirendi pontok közé” – közölte ezzel kapcsolatban Cioroianu. A román tárcavezető közölte: a koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga szerint a tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná. Mint mondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök a tárgyalások kapcsán kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá.
A csütörtöki tárgyaláson a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai alsóház napirendjén van. A román tárcavezető szerint lassú, de konkrét lépések történtek a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán is. „Az ingatlanok visszaszolgáltatása nemcsak a magyar kisebbséget érintő kérdés, Románia egységesen szeretné rendezni a problémát” – tette hozzá.
A román külügyminiszter Sólyom László magyar államfővel tartott megbeszélésén is számos, az erdélyi magyarságot is érintő kérdésről tárgyalt: többek között a kisebbségi törvény szükségességéről és a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséről is. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása során is felvetődtek. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Látogatottsági adatok