
Fotó: Rompres
2007. szeptember 18., 00:002007. szeptember 18., 00:00
Két nap alatt másodszor fordul elő, hogy a párizsi kormány egy magas rangú tagja borúlátó kijelentéseket tesz az iráni válság kapcsán. Egy nappal korábban Bernard Kouchner francia külügyminiszter egy interjúban leszögezte: az iráni nukleáris válság arra kényszerít, hogy „felkészüljünk a legrosszabbra”, vagyis a háborúra is.
A felkészülés részét képezi, hogy katonai tervek készülnek – „amelyek azonban nem holnapra szólnak” – hangoztatta a miniszter. „Felkészülünk azzal is, hogy kijelentjük: nem fogadjuk el, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert” – folytatta, az eddigieknél hatékonyabb szankciók kilátásba helyezését javasolva.
A végsőkig tárgyalni kell – mondta a miniszter. Hozzátette azonban, hogy ha Irán atomfegyver birtokába jutna, az valódi veszélyt jelentene az egész világra nézve. „Jelenleg a katonai előkészületeken túl nincs olyan jel, amely arra engedne következtetni, hogy közel van Irán bombázása” – fejtette ki Kouchner. „Nem hiszem, hogy ott tartanánk – mondta –, de természetes, hogy készülnek tervek”. Hozzátette azt is: Franciaország nem vesz részt ilyen előkészületekben.
Kouchner szeretné, ha az ENSZ-szankciók mellett az Európai Unió is szankciókat helyezne kilátásba Iránnal szemben. Hozzátette, hogy gazdasági szankciókra gondol, amilyenekre Németország tett javaslatot. Arra is kitért a beszélgetésben, hogy a francia kormány felkért egyes francia nagyvállalatokat: az iráni válságra tekintettel ne fektessenek be Iránban. „Már megkértük nagyvállalataink egy részét, hogy ne fogadjanak el (iráni) ajánlatokat” – fogalmazott, név szerint említve a Total és a Gaz de France kőolaj-, illetve földgázvállalatokat.
Elutasította az Irán elleni erőszakos fellépés lehetőségét Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) elnöke, szerinte a nemzetközi közösség még nem merítette ki a „a többi lehetőséget”. „Az erő alkalmazása csak akkor jöhet számba, ha minden más opció kimerült. Nem hiszem, hogy ez a pillanat elérkezett – fejtette ki ElBaradei.
Amerikai lapok szerint az iráni háború küszöbönáll. Szakértők szerint a nyugati államok stratégái máris dolgoznak az Irán elleni katonai akció tervén, miután a teheráni vezetés ismételten elutasította a felhívásokat atomprogramja leállításával kapcsolatban. A Sunday Telegraph című brit vasárnapi lap amerikai katonai és hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a washingtoni védelmi minisztérium máris elkészült a katonai csapás tervével. A lap szerint a Pentagon listát készített kétezer iráni célpontról, és ezt ismertette George Bush amerikai elnökkel. A brit lap által idézett források szerint az amerikai csapásra egy Irak kapcsán kirobbanó konfliktus adhat majd okot.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.