Újabb offenzívával lepték meg az ukránok az oroszokat Kurszkban, Zelenszkij amerikai biztonsági garanciákat akar

Az ukrán hadsereg először augusztusban hatolt be Kurszkba, és az általa elfoglalt terület nagy részét sikerült megtartania, annak ellenére, hogy az orosz és a nemrég telepített észak-koreai csapatok megpróbálták visszaszorítani az ukrán egységeket a határon túlra.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az ukránok ellentámadást indítottak az orosz offenzíva megállítására – jelentette a TASZSZ hivatalos hírügynökség. Közölte, hogy a támadást visszaverték, hozzátéve, hogy egy két harckocsit és 12 páncélozott járművet is magában foglaló ukrán támadást vertek vissza Berdin falu közelében, mintegy 15 kilométerre a határtól. A minisztérium közölte, hogy az ukrán erők ellen több térségben légierőt is bevetettek.

Ezt követően az orosz erők északi csoportjához kapcsolódó blog azt közölte, hogy egységei előrenyomulnak, hozzátéve, hogy

A kurszki offenzíva – a második világháború óta az első szárazföldi invázió Oroszországban egy idegen hatalom részéről – meglepetésszerűen érte Oroszországot és Ukrajna szövetségeseit. A kijevi csapatok gyorsan előrenyomultak, bár Oroszország végül elkezdte visszaszorítani erőiket; az ukrán ellenőrzés alatt álló terület nagysága az elmúlt hónapokban nem változott jelentős mértékben.

Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a Mahnovka falu melletti harcokban az orosz hadsereg akár egy zászlóaljnyi észak-koreai katonát és orosz ejtőernyősöket is elvesztett. Egy zászlóalj általában több száz katonát jelent.

„Az ellenség tartalékokat vetett be az offenzívában Kurszk térségében” – írta az egyik blog vasárnap.

„Az áttörés érdekében az AFU erős rádiós elektronikai hadviselési rendszerekkel fedte le a területet, akadályozva ezzel UAV-ink (drónok) munkáját” – áll a blogban. „Kézifegyveres harcok folynak, a tüzérségünk és a tankjaink aktívan dolgoznak az ellenség ellen” – írták.

Egy másik blog hasonló beszámolót közölt, amely szerint az offenzíva a Szudzsa térségéből indult, de az ukránok ejtőernyősöket is bevetettek, és más irányokban is fokozták a harcokat.

„Ebben az offenzívában az ellenség aknamentesítő eszközöket, harckocsikat és más páncélozott járműveket használ” – írta a blog, hozzátéve, hogy a fagyos talaj lehetővé teszi a támadást, de ez várhatóan nem tart sokáig. Hozzátették, hogy orosz bombázók is akcióban vannak.

Egy magas rangú ukrán tiszt a CNN-nek elmondta, hogy az oroszok hevesen bombázni kezdték Szudzsa városát, amelyet az ukránok tavaly augusztusban foglaltak el.

Olekszij Dmitraskivszkij ezredes, a kurszki terület katonai parancsnokságának sajtószóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a térségben drónok rajait és folyamatos robbanásokat észleltek, a rakéták közvetlenül a városban csapódtak be.

„Az ellenség emeletről emeletre, háztömbről háztömbre jár a városban, megpróbálja megtisztítani a fő támadás előtt” – mondta Dmitraskivszkij.

Elmondta, hogy

„Jelenleg körülbelül 2000 ember van ott. Körülbelül 39 ember halt meg a légi és tüzérségi csapásokban, és több mint 100-an megsebesültek” – mondta.

Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg előrenyomulásról számolt be Kurahove város közelében, amely a Donyecki területen lévő harctér egyik kritikus területe.

A DeepState nem hivatalos ukrán megfigyelőcsoport szerint az orosz erők előrenyomultak Kurahove és Toreck térségében, és egy videót tettek közzé, amelyen orosz járművek oszlopa látható, amint behatolnak Jeljzavetivka faluba, majd heves tűz alá kerülnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban tartott év végi sajtótájékoztatóján egy telefonos kérdésre válaszolva nem volt hajlandó megmondani, hogy Oroszország mikor foglalja vissza a déli Kurszki területet.

„A fiaink harcolnak, most is folyik a harc, méghozzá komoly harcok. Nem világos, hogy miért, nem volt katonai értelme annak, hogy az ukrán fegyveres erők bevonuljanak a kurszki régióba, vagy hogy most ott tartsák magukat, ahogyan teszik, a legjobb egységeiket vetik be, hogy lemészárolják őket” – mondta Putyin.

A hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy „24 órán belül” véget vetne a háborúnak, de azt nem, hogy hogyan, és visszautasította az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli katonai segélyt.

A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az észak-koreai hadsereg súlyos veszteségekkel küzd, és azzal vádolta Oroszországot, hogy „minimális védelemmel” küldi őket a harctérre.

Volodimir Zelenszkij egyébként vasárnap kijelentette, hogy Kijev számára az orosz háború befejezéséhez szükséges biztonsági garanciák csak akkor lesznek hatékonyak, ha az Egyesült Államok biztosítja azokat, és hogy reméli, hogy hamarosan találkozik Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel annak beiktatása után.

Lex Fridman amerikai podcasterrel vasárnap megjelent interjújában Zelenszkij azt mondta, hogy

Csaknem három évvel Oroszország inváziója után a Fehér Házba január 20-án visszatérő Trump megválasztása felcsillantotta a háborút lezáró diplomáciai megoldás reményét, de Kijevben attól is tartanak, hogy a gyors béke nagy árat követelhet.

Zelenszkij a YouTube-on közzétett háromórás interjút arra használta fel, hogy Ukrajna NATO-tagságára szólítson fel, hangsúlyozva meggyőződését, hogy

Az ukrán vezető szerint a Trump vezette Fehér Háznak létfontosságú szerepet kell játszania a biztonsági garanciák nyújtásában, és kijelentette, hogy ő és a megválasztott amerikai elnök egyetértenek abban, hogy a konfliktus lezárásához a „béke az erőn keresztül” megközelítésre van szükség.

„Az Egyesült Államok nélkül nem lehetségesek a biztonsági garanciák. Mármint ezek a biztonsági garanciák, amelyek megakadályozhatják az orosz agressziót” – mondta, hallgatólagosan elismerve, hogy Kijev európai szövetségesei katonailag túl gyengék lennének ahhoz, hogy egyedül boldoguljanak.

Zelenszkij azt állította, hogy

A hadszíntéren a legnehezebb a helyzet Ukrajna számára a 2022-es orosz invázió kezdeti hónapjai óta, és Kijev csapatai hónapok óta faluról falura vonulnak vissza a keleti Donbasz régióban.

Bár azt mondta, hogy az Egyesült Államokon múlik, hogy meghatározza a jövőjét, Zelenszkij figyelmeztetett, hogy

„Egyszerűen azt mondom, hogy ha ez megtörténik (kilép a szövetségből), Putyin el fogja pusztítani Európát” – mondta.

Az ukrán vezető azt mondta, hogy le kell ülnie Trumppal, hogy meghatározzák a Kreml megállítására irányuló lépéseket, és hogy az európai kormányoknak is szót kell kapniuk ebben a folyamatban, mielőtt Kijev tárgyalóasztalhoz ülhetne az orosz féllel.

„Azt mondta nekem telefonon, hogy az én látogatásom lesz az egyik első. Ez a téma fontos számára. Remélem, hogy találkozni fogunk” – mondta.

Az ukrán vezető azt is elmondta, hogy részt venne Trump január 20-i beiktatásán, ha hivatalos meghívást kap.