Az etnikai alapú autonómia összeférhetetlen a román alkotmánnyal, támogatása pedig nem része az európai normáknak, ezért elfogadhatatlan – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtökön Budapesten azt követően, hogy magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tárgyalt.
2015. május 07., 16:492015. május 07., 16:49
2015. május 07., 19:262015. május 07., 19:26
A magyar külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a magyar kormány feladata az, hogy támogassa a határon túli magyar közösségeket az általuk kitűzött célok elérésében.
Szijjártó kijelentette: ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között, a vitákat ésszerű mederben kell tartani, hogy meg lehessen oldani őket. Kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk.
Kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Úgy vélte, Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, a sikereik függnek egymás sikerétől, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet.
Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy a társelnökök folytatják az elkezdett munkát a legfontosabb kérdések egyeztetéséről, és mihamarabb összehívják a bizottság ülését. „Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő román közösség is” – idézte az MTI Szijjártót.
Kiderült, nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, igyekeznek javítani azon a helyzeten, hogy jelenleg csak 45 kilométerenként van határátkelő Magyarország és Románia között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is. Szijjártó Péter kitért a két ország gazdasági kapcsolatainak jelentőségére is, kiemelve, Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca.
Aurescu a magyarországi románok kulturális identitásáért aggódik
Egy nappal budapesti látogatása előtt Bogdan Aurescu egy, az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok – szerinte veszélyeztetett – kulturális identitásáért.
Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket.
„Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell” – mondta.
A kisebbségügyi vegyes bizottsággal kapcsolatban közölte: eddig nem sikerült véglegesíteni a jegyzőkönyv szövegét. A román miniszter elmondta, annak, ami a jegyzőkönyvbe bekerül, a két ország és a kisebbségi közösségek érdekeit kell tükröznie, le kell mondani az egyoldalú megközelítésről, a konszenzust kell keresni.
A romániai restitúciós folyamatot illetően Aurescu elmondta: átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. „Sok ügy még folyamatban van, és amint tisztázódnak, megszületnek a megfelelő határozatok” – közölte. Szijjártó Péter azt mondta, jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat.
A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a magyar–román határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról. Szijjártó később az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt azt mondta: párbeszéd szükséges, a vitákban a megoldás a cél, a magyar kormány pedig semmilyen megoldásba nem megy bele, amely a magyar közösség érdekeivel ellentétes.
Aurescu Tóbiás Józseffel, az ellenzéki MSZP elnökével is találkozott. A megbeszélés után kijelentette: Románia stratégiai partnerének tekinti Magyarországot, hiszen mindkét országnak közös érdekei, céljai vannak az Európai Unión és a NATO-n belül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!