Új ország született

A nyilatkozat szerint Koszovó állammá válása Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott javaslatait szem előtt tartva történik, különös tekintettel az ország északi részén élő szerbek jogainak garantálására.
Szerbia és legfőbb szövetségese, Oroszország azonnal elítélte a nyilatkozatot, tegnap este pedig Moszkva kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa az új helyzetet. Belgrádban tegnap tüntetés kezdődött az amerikai nagykövetség előtt, a koszovói szerb többségű Mitrovicában pedig az ENSZ és az Európai Unió képviselete előtt tüntettek a szerbek. Az esetleges erőszakhullám megfékezésére az EU katonai missziót küld Koszovóba, amely néhány hónapon belül átveszi az ENSZ-től az ország nemzetközi felügyeletét.
Pristinában tízezrek ünnepelték a függetlenség kikiáltását. Szombat estétől fellobogózott gépkocsik cirkáltak az utcákon, az emberek táncoltak és énekeltek örömükben, miközben a parlamentben elfogadták a függetlenségi nyilatkozatot.

A koszovói parlament kikiáltotta a dél-szerbiai tartomány függetlenségét

„Ettől a naptól kezdve Koszovó büszke, független és szabad, demokratikus ország” – fogalmazott Hasim Thaci koszovói kormányfő (képünkön) a pristinai parlament tegnapi rendkívüli ülésén, amelyen az egykori szerb tartomány 190 fős törvényhozása ellenszavazat nélkül elfogadta az ország függetlenségi nyilatkozatát, valamint a koszovói zászlóról és himnuszról szóló törvényeket. “Tiszteletben tartunk minden nemzetközi törvényt. Kérjük, hogy minden állam ismerje el Koszovó függetlenségét. Együttműködünk minden szomszédos állammal” – hangoztatta Thaci a parlament plénuma előtt, ahol felolvasta a függetlenségi nyilatkozat tizenkét pontját.
Az egykori albán gerillavezérből lett kormányfő szerint minden koszovói intézmény készen áll arra, hogy végrehajtsa a Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott Koszovóra vonatkozó tervezetében szereplő ajánlásokat. A függetlenségi nyilatkozat szerint egyébként az új balkáni állam az Ahtisaari-tervezettel összhangban alakul meg: Koszovó demokratikus, világi és több-etnikumú állam, amely függetlenné válva biztosítani fogja a határvédelmét is. Az új állam jó kapcsolatokra törekedik szomszédaival, megtiltja a konfliktusok erőszakos rendezését, ugyanakkor garantálja a területén levő kulturális és vallási örökség védelmét.
A kormányfő azt is közölte: üdvözlik az Európai Unió katonai misszióját, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását. Az EULEX Koszovó elnevezésű küldetésnek az a célja, hogy – fokozatos “felfejlődés” után, négy hónap múlva átvéve az ENSZ-től a Koszovó feletti nemzetközi felügyeletet – gondoskodjon a szerbiai tartományból önálló állammá váló, zömmel albánlakta terület függetlenedési folyamatának jogállami mederben tartásáról, ellenőrizze a politikai demokrácia és az emberi jogok – azon belül különösen az ott maradó szerbek kisebbségi jogainak – tiszteletben tartását a függetlenség első éveiben.
A pristinai parlament tegnapi döntése után felpörögtek az események, nyilatkozat nyilatkozatot követett. A Koszovó különválási törekvéseit kezdettől fogva határozottan ellenző Szerbia azonnal reagált a pristinai parlament tegnapi döntésére. Borisz Tadics szerb kormányfő alig néhány perccel a függetlenségi nyilatkozat elfogadása után leszögezte: Belgrád soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, és minden ezt támogató állammal megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat. Vojiszlav Kostunica elítélte a függetlenség kikiáltását, Koszovót pedig “hamis államnak” nevezte.
Belgrád legfőbb szövetségese, a koszovói elszakadást a pánszláv érdekek egyértelmű sérüléseként értelmező Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte Koszovó ügyében. Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, és “teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására”.
A NATO továbbra is gondoskodik Koszovó biztonságáról, közölte tegnap az észak-atlanti szövetség, önmérsékletre intve minden érintett felet. Az EU türelemre intette az egész balkáni térséget. Jens Mester EU-szóvivő szavai szerint a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban. Elsőként Albánia üdvözölte Koszovó függetlenségének kikiáltását. Sali Berisha albán miniszterelnök kijelentette: hazája Koszovó “újjászületésének” napjaként tekint ezentúl február 17-re. A függetlenség kinyilvánítása “fontos fejlemény” Koszovó számára – értékelte a pristinai parlament lépését a brit külügyminisztérium. A német külügyminiszter “nyugalomra és önmérsékletre” intett minden érintett felet. Az Egyesült Államok “tudomásul vette” Koszovó függetlenségének kikiáltását, egyúttal türelemre szólította fel a tartomány valamennyi közösségét. Bernard Kouchner francia külügyminiszter sok szerencsét kívánt az új államnak, David Miliband brit külügyminiszter pedig azt nyilatkozta: országa kész elismerni önálló államként Koszovót.
Románia egyike az EU azon államainak – Spanyolország, Görögország vagy Szlovákia mellett –, amelyek már korábban jelezték: ellenzik a koszovói államiságot, mivel az ellenkezik a határok sérthetetlenségéről szóló ENSZ-BT-határozattal. A romániai politikai pártok közül csak az RMDSZ hangoztatja, hogy a világ országainak, így Romániának is el kell ismerniük az új államot. Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök tegnap közleményben leszögezte: az RMDSZ az etnikai problémák békés megoldását támogatja, és üdvözli az EU cselekvő részvételét a koszovói megoldáskeresésben. “Úgy véljük, hogy Európa államai ilyen értelemben precedenst teremtettek, hiszen mostantól fogva más megoldatlan etnikai kérdések rendezésétől sem zárkózhatnak el” – áll a közleményben.
Belgrádban tegnap este tüntetés kezdődött az amerikai nagykövetség előtt. Koszovóban, a szerb többségű Mitrovicában az ENSZ és az EU képviselete előtt tiltakoztak a feldühödött szerbek.

Fall Sándor