Jól haladnak? A Trump szerint sikeresen működő tárgyalódelegációkat amerikai részről Marco Rubio, ukrán részről Rusztem Umerov vezette
Fotó: X/Rusztem Umerov
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
2025. december 01., 09:312025. december 01., 09:31
A tárgyalások „folytatódnak, és jól haladnak” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak a CNN szerint.
„Úgy gondolom, jó esély van arra, hogy megállapodásra jussunk” – tette hozzá.
„Ukrajnának van néhány nehéz, aprócska problémája” – fogalmazott az elnök, majd később szavait értelmezve kijelentette, hogy a korrupciós helyzet nem segít a háborús rendezésben.
„Ez kényes és bonyolult kérdés” – mondta Rubio újságíróknak a találkozó után, amelyen részt vett Steve Witkoff különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner is.
„Sok mozgó alkatrész van, és nyilvánvalóan van még egy másik fél is, akit be kell vonni a képletbe” – mondta Rubio.
A külügyminiszter a miami találkozót „nagyon produktív és hasznos ülésnek” nevezte, amelyen „további előrelépés történt”, de figyelmeztetett, hogy még sok munka van hátra. Elmondta, hogy
Witkoff hétfőn Moszkvába utazik, ahol várhatóan találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN-nel.
Rubio elmondta, hogy az amerikai tisztségviselők „különböző mértékben tartották a kapcsolatot az orosz féllel, de mi is elég jól ismerjük az ő álláspontjukat”.
Az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy a csapatok nemcsak az Ukrajna és Oroszország közötti harcok befejezését célzó feltételeken dolgoznak, hanem „az Ukrajna hosszú távú prosperitását biztosító feltételeken” is.
A találkozó kezdete előtt Rubio elmondta, hogy a tárgyalások célja „olyan út kialakítása, amely Ukrajnát szuverén, független és prosperáló országként hagyja meg”.
Az ukrán delegáció vezetője,
„Célunk egy prosperáló, erős Ukrajna” – mondta Umerov újságíróknak. „Megbeszéltük az Ukrajna számára fontos összes kérdést. Az Egyesült Államok pedig rendkívül támogató volt.”
Umerovot, aki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hatalmas befolyással rendelkező kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak egy korrupciós botrány miatti pénteki lemondása után nevezték ki az ukrán csapat vezetőjévé.
Ukrajna nemzetközi biztonsági garanciákat kér a háború befejezéséről szóló bármely megállapodás részeként, valamint a jelenlegi frontvonalakon alapuló tűzszünetet.
Putyin azonban alig mutatott jeleket arra, hogy hajlandó lenne engedményeket tenni, és kijelentette, hogy a háború csak akkor ér véget, „ha az ukrán csapatok kivonulnak az általuk elfoglalt területekről”.
Rubio a múlt hétvégén Genfben találkozott az ukrán tárgyalókkal, amikor jelentős módosításokat hajtottak végre a Witkoff és Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője és a Kreml különmegbízottja által kidolgozott eredeti 28 pontos tervezeten.
Putyin tanácsadója, Jurij Usakov a múlt héten közölte, hogy a Kreml megkapta a terv legújabb változatát.
„Ez nem hivatalos változat, de megvan a dokumentum. Még senkivel sem beszéltük meg, mert a
benne szereplő pontok valóban komoly elemzést és megvitatást igényelnek” – mondta Uszakov.
Miután jelezte, hogy szeretné, ha Ukrajna a múlt hét csütörtökig megállapodásra jutna, Trump elállt attól, hogy bármilyen határidőt szabjon.
A tárgyalások közben az orosz erők folyamatosan rakétákkal és drónokkal támadják Ukrajna városait és infrastruktúráját.
Ukrajna továbbra is orosz energia- és védelmi infrastruktúrát támad nagy hatótávolságú drónokkal és hazai gyártmányú rakétákkal.
Pénteken és szombaton tengeri drónokat is bevetett a Fekete-tengeren, hogy megsemmisítsen két szankcionált olajszállító tartályhajót, amelyeket orosz olaj szállítására használtak.
Ukrajna volt vezérkari főnöke, Valerij Zaluzsnij akit Zelenszkij potenciális riválisának tartanak, vasárnap a Daily Telegraphban azt írta, hogy „a háború nem mindig az egyik fél győzelmével és a másik vereségével ér véget”.
„Mi, ukránok, a teljes győzelemre törekszünk, de nem utasíthatjuk el a háború hosszú távú befejezésének lehetőségét” – írta Zaluzsnij.
Közben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televíziócsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában megerősítette:
Peszkov, arra kérdésre válaszolva, hogy pénteken mért csak fél órával azt követően kezdődött az orosz–magyar csúcstalálkozó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Kremlbe érkezett, azt mondta, hogy a magyar kormányfő a helyszínen készült a tárgyalásokra, amelyek később csaknem négy órán át tartottak.
„Itt, a Kremlben készült a tárgyalásokra. Minden feltétel biztosítva volt ehhez” – mondta a szóvivő.
Az ukrajnai háborúra kitérve azt hangoztatta, hogy a kijevi vezetés számára napról napra romlik a helyzet mind a frontokon, mind az országon belül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanennek a műsornak nyilatkozva, azt hangoztatta, hogy Európa önmaga zárta ki magát az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokból azzal, hogy megsértette az összes korábbi megállapodást.
„Európa megbuktatta a 2014 februárjában megkötött eredeti rendezési megállapodást, és semmit sem tett, amikor az (ukrán) ellenzékiek a dokumentum aláírását követő reggelen elfoglalták az összes kormányzati intézményt. Európa ugyanúgy megbuktatta a minszki megállapodásokat is” – mondta.
„Legutóbb ez 2022 áprilisában történt, amikor Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) követelésére, Európa ellenállásának teljes hiányában – ha nem a beleegyezése mellett – elbuktak az isztambuli megállapodások” – tette hozzá.
„Ez gyakorlatilag nem volt téma” az orosz–amerikai tárgyalásokon – hangoztatta Lavrov az európai országok ukrajnai tárgyalásokon való részvételének lehetőségével kapcsolatban.
Határozottabb válaszlépéseket fontolgat Oroszország ellen a NATO
A NATO fontolgatja, hogy határozottabb válaszlépéseket tegyen Oroszország kiberműveletei, szabotázsai és légtérsértései nyomán – nyilatkozta a Financial Timesnak (FT) a szövetség legfőbb katonai tisztviselője. Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke elmondta, hogy a szövetség újraértékeli, hogyan kezelje az egész Európában fokozódó hibrid fenyegetéseket.
„Mindent tanulmányozunk... A kibertérben inkább reaktívak vagyunk. Azon gondolkodunk, hogy reaktív helyett agresszívabbak vagy proaktívabbak legyünk” – mondta Dragone az FT-nek. Arra is utalt, hogy bizonyos körülmények között a „megelőző csapás” „védekező intézkedésnek” tekinthető, ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ilyen megközelítés „távolabb áll a szokásos gondolkodásmódunktól és viselkedésünktől”.
Az európai országok az elmúlt években számos hibrid incidenssel szembesültek, többek között kibertámadásokkal, Oroszországgal összefüggésbe hozható szabotázsokkal és a Balti-tengeren ismétlődő víz alatti infrastruktúra-romgálásokkal.
Míg egyes NATO-tagok, különösen Kelet-Európában, keményebb fellépést szorgalmaznak, Dragone szerint minden változáshoz alaposan meg kell fontolni a jogi és joghatósági korlátokat. „Az lehet egy lehetőség, hogy agresszívebbek vagyunk, mint ellenfeleink. [A kérdések] a jogi keret, a joghatósági keret, és hogy ki fogja ezt végrehajtani?” – mondta.
Dragone a NATO Baltic Sentry misszióját emelte ki a sikeres elrettentés példájaként.
A művelet során szövetséges hajókat, repülőgépeket és tengeri drónokat vetnek be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának megfigyelésére, miután 2023-ban és 2024-ben több kábelt is elvágtak. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi sem történt. Ez azt jelenti, hogy ez az elrettentés működik” – mondta a FT-nek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
Az Airbus pénteken bejelentette mintegy hatezer A320-as repülőgép visszahívását, hogy sürgősen kicseréljen egy, a napfény sugárzására érzékeny vezérlőszoftvert, miután október végén incidens történt az egyik ilyen gépen az Egyesült Államokban.
Donald Trump amerikai elnök megsemmisíti elődje, Joe Biden minden olyan elnöki rendeletét, amelyen nem saját kezű aláírás, hanem előre rögzített szignó szerepel – a hivatalban lévő elnök pénteken jelentette be döntését.
Csaknem négy órán át tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kremlben – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség.
Benyújtotta lemondását Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – közölte Volodimir Zelenszkij pénteki videóüzenetében. Az ukrán elnök jobbkeze a háborúban álló ország legnagyobb korrupciós botrányának egyik érintettje.
Magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni és hozzájárulni ezek sikeréhez – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a moszkvai Kremlben a Vlagyimir Putyin orosz államfővel megkezdett tárgyalások nyilvános szakaszában.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint legkevesebb 128 ember életét vesztette és 79-en megsérültek, miután szerdán kigyulladt egy felújítás alatt álló, kívülről felállványozott lakótömb Hongkong Taj Po negyedében.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) pénteken közölte, hogy házkutatást végez Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak a lakásán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!