Elhallgatnak a fegyverek? Trump szerint Izrael hajlandó belemenni a hatvan napos gázai tűzszünetbe
Fotó: UNRWA
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
2025. július 02., 08:322025. július 02., 08:32
Trump a Truth Social közösségi médiaoldalán megjelent bejegyzése szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló „hosszú és termékeny” találkozón vettek részt Izrael képviselőivel, aminek eredményeként Izrael beleegyezett a tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételekbe.
Donald Trump szavai szerint a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd.
Közölte: a végleges tűzszüneti javaslatot – az annak életbe lépése érdekében közvetítőként dolgozó – Egyiptom és Katar mutatja majd be.
A CNN korábban arról számolt be, hogy katari tisztviselők kedden mind a Hamásznak, mind Izraelnek új javaslatot nyújtottak be egy 60 napos tűzszünetre vonatkozóan, amelyet az ügyet ismerő forrás szerint a Trump-kormányzat támogat.
A javaslat a Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff által vezetett, hónapokig tartó, színfalak mögötti erőfeszítések után készült el – mondta a forrás. A javaslatot ugyanazon a napon nyújtották be, amikor Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter Washingtonba látogatott, hogy találkozzon a Trump-kormányzat vezető tisztségviselőivel.
Az új javaslat alig néhány nappal azután érkezett, hogy Katar segített közvetíteni az Irán és Izrael közötti tűzszünetet az iráni atomprogramot érintő amerikai és izraeli csapásokat követően, és hónapokkal azután, hogy a Trump-kormányzat által támogatott eredeti gázai tűzszüneti javaslatot a Hamász elutasította.
Egy forrás a CNN-nek elmondta, hogy
A tűzszünet során izraeli túszokat engednének szabadon palesztin foglyokért cserébe – tette hozzá a forrás.
A Fehér Ház nem kommentálta a javaslat részleteit.
Trump a tervek szerint hétfőn találkozik Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a CNN jelentése szerint mérlegelte, hogy tűzszünetet kössön-e, vagy fokozza a Gáza elleni támadásokat. Kedden egy izraeli katonai tisztségviselő a CNN-nek azt mondta, hogy Izrael nem érte el teljesen minden háborús célját, de mivel a Hamász erői megtizedelődtek és rejtőzködni kezdtek, nehezebbé vált hatékonyan célba venni a militáns csoport megmaradt részeit.
Trump kedden újságíróknak azt mondta, hogy „nagyon határozott” lesz a Netanjahuval folytatott megbeszéléseken a jövő hétre tervezett fehér házi találkozón, és előre jelezte, hogy a miniszterelnök véget akar vetni a háborúnak.
„Ezt akarja. Elmondhatom, hogy akarja. Szerintem a jövő héten megegyezünk” – mondta Trump.
De a tűzszünetről való megegyezés még egy új javaslat terítékre kerülésével is nagy kihívás marad. A Hamász már régóta állandó tűzszünetet sürget, így nem világos, hogy beleegyezne-e egy ideiglenes, 60 napos fegyvernyugvásba.
– mondta egy másik, az ügyet ismerő forrás.
Ennek ellenére voltak arra utaló jelek, hogy a Hamász hajlandó némi engedékenységet tanúsítani keményvonalas álláspontjaival kapcsolatban – mondta a forrás.
Mint ismeretes, Izrael célja a palesztin iszlamista terrorszervezet teljes felszámolása a Hamász által 2023. október 7.-én elkövetett Izrael elleni támadás után, amely során mintegy 1200 embert megöltek, és mintegy 200 túszt elhurcoltak Gázába.
Körülük többet szabadon engedtek, de sokan meghaltak a fogságban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!