
Elhallgatnak a fegyverek? Trump szerint Izrael hajlandó belemenni a hatvan napos gázai tűzszünetbe
Fotó: UNRWA
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
2025. július 02., 08:322025. július 02., 08:32
Trump a Truth Social közösségi médiaoldalán megjelent bejegyzése szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló „hosszú és termékeny” találkozón vettek részt Izrael képviselőivel, aminek eredményeként Izrael beleegyezett a tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételekbe.
Donald Trump szavai szerint a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd.
Közölte: a végleges tűzszüneti javaslatot – az annak életbe lépése érdekében közvetítőként dolgozó – Egyiptom és Katar mutatja majd be.
A CNN korábban arról számolt be, hogy katari tisztviselők kedden mind a Hamásznak, mind Izraelnek új javaslatot nyújtottak be egy 60 napos tűzszünetre vonatkozóan, amelyet az ügyet ismerő forrás szerint a Trump-kormányzat támogat.
A javaslat a Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff által vezetett, hónapokig tartó, színfalak mögötti erőfeszítések után készült el – mondta a forrás. A javaslatot ugyanazon a napon nyújtották be, amikor Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter Washingtonba látogatott, hogy találkozzon a Trump-kormányzat vezető tisztségviselőivel.
Az új javaslat alig néhány nappal azután érkezett, hogy Katar segített közvetíteni az Irán és Izrael közötti tűzszünetet az iráni atomprogramot érintő amerikai és izraeli csapásokat követően, és hónapokkal azután, hogy a Trump-kormányzat által támogatott eredeti gázai tűzszüneti javaslatot a Hamász elutasította.
Egy forrás a CNN-nek elmondta, hogy
A tűzszünet során izraeli túszokat engednének szabadon palesztin foglyokért cserébe – tette hozzá a forrás.
A Fehér Ház nem kommentálta a javaslat részleteit.
Trump a tervek szerint hétfőn találkozik Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a CNN jelentése szerint mérlegelte, hogy tűzszünetet kössön-e, vagy fokozza a Gáza elleni támadásokat. Kedden egy izraeli katonai tisztségviselő a CNN-nek azt mondta, hogy Izrael nem érte el teljesen minden háborús célját, de mivel a Hamász erői megtizedelődtek és rejtőzködni kezdtek, nehezebbé vált hatékonyan célba venni a militáns csoport megmaradt részeit.
Trump kedden újságíróknak azt mondta, hogy „nagyon határozott” lesz a Netanjahuval folytatott megbeszéléseken a jövő hétre tervezett fehér házi találkozón, és előre jelezte, hogy a miniszterelnök véget akar vetni a háborúnak.
„Ezt akarja. Elmondhatom, hogy akarja. Szerintem a jövő héten megegyezünk” – mondta Trump.
De a tűzszünetről való megegyezés még egy új javaslat terítékre kerülésével is nagy kihívás marad. A Hamász már régóta állandó tűzszünetet sürget, így nem világos, hogy beleegyezne-e egy ideiglenes, 60 napos fegyvernyugvásba.
– mondta egy másik, az ügyet ismerő forrás.
Ennek ellenére voltak arra utaló jelek, hogy a Hamász hajlandó némi engedékenységet tanúsítani keményvonalas álláspontjaival kapcsolatban – mondta a forrás.
Mint ismeretes, Izrael célja a palesztin iszlamista terrorszervezet teljes felszámolása a Hamász által 2023. október 7.-én elkövetett Izrael elleni támadás után, amely során mintegy 1200 embert megöltek, és mintegy 200 túszt elhurcoltak Gázába.
Körülük többet szabadon engedtek, de sokan meghaltak a fogságban.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
szóljon hozzá!