
Fotó: AP
Megérett az idő a változásra, az évek óta elnyomott iráni nép szabadságra vágyik – írta egy újévi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Szakértők szerint főként a gazdasági megszorító intézkedések állnak a tizenkét halálos áldozatot követelő iráni tüntetések mögött.
2018. január 01., 17:242018. január 01., 17:24
2018. január 01., 17:312018. január 01., 17:31
Az amerikai elnök egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz, annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal –, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban.
Iránban csütörtökön tüntetések sorozata kezdődött, kezdetben az áremelkedések miatt, később politikai jelleggel. Az MTI tájékoztatása szerint a tüntetők többször összetűztek a biztonsági erőkkel, a demonstrációkon 12 ember meghalt. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata a friss iráni eseményekkel kapcsolatban. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a mostani iráni tüntetések hasonlóak a más országokban gazdasági megszorítások által kiváltott megmozdulásokhoz.
„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése miatti frusztráció, a gyermekek jövője miatti bizonytalanság – miatt mennek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. A szakértők szerint az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – így a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. „Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét".
A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. Hétfőig a televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetéssekkel összefüggésbe hozható incidensekben, és emberek tucatjait vették őrizetbe. A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány külföldi székhelyű, „idegen elemeket” vádolt az elégedetlenkedés szításával.
Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat. „Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – hangsúlyozta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője az ISNA hírügynökségnek. Szerinte a vezetőknek meg kell hallgatniuk a népet, és a média felelőssége, hogy tudósítson a tüntetésekről. Vasárnap Róháni is „teret” követelt, hogy a nép beszámolhasson a „mindennapi aggodalmairól”.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
szóljon hozzá!