Fotó: AP
Megérett az idő a változásra, az évek óta elnyomott iráni nép szabadságra vágyik – írta egy újévi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Szakértők szerint főként a gazdasági megszorító intézkedések állnak a tizenkét halálos áldozatot követelő iráni tüntetések mögött.
2018. január 01., 17:242018. január 01., 17:24
2018. január 01., 17:312018. január 01., 17:31
Az amerikai elnök egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz, annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal –, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban.
Iránban csütörtökön tüntetések sorozata kezdődött, kezdetben az áremelkedések miatt, később politikai jelleggel. Az MTI tájékoztatása szerint a tüntetők többször összetűztek a biztonsági erőkkel, a demonstrációkon 12 ember meghalt. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata a friss iráni eseményekkel kapcsolatban. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a mostani iráni tüntetések hasonlóak a más országokban gazdasági megszorítások által kiváltott megmozdulásokhoz.
„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése miatti frusztráció, a gyermekek jövője miatti bizonytalanság – miatt mennek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. A szakértők szerint az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – így a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. „Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét".
A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. Hétfőig a televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetéssekkel összefüggésbe hozható incidensekben, és emberek tucatjait vették őrizetbe. A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány külföldi székhelyű, „idegen elemeket” vádolt az elégedetlenkedés szításával.
Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat. „Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – hangsúlyozta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője az ISNA hírügynökségnek. Szerinte a vezetőknek meg kell hallgatniuk a népet, és a média felelőssége, hogy tudósítson a tüntetésekről. Vasárnap Róháni is „teret” követelt, hogy a nép beszámolhasson a „mindennapi aggodalmairól”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!