
Többet akar. Trump a Netanjahuval folytatott megbeszélés után kijelentette: az EU által felajánlott vámmentességi ajánlat nem elég, mint mondta, az európai behozatali előírásoknak való megfelelés gyakorlatilag lehetetlen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Elégtelennek nevezte Donald Trump az Európai Unió által ajánlott, gépjárművekre vonatkozó vámmentességi ajánlatot, és megismételte kifogását az Európai Unió által alkalmazott nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt.
2025. április 08., 08:332025. április 08., 08:33
Trump hétfőn a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követően a Fehér Házban kifejtette, hogy az európai behozatali előírásoknak való megfelelés gyakorlatilag lehetetlen.
Az elnök hozzátette ugyanakkor, hogy
„Kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az Egyesült Államoktól vásárolnak energiát” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az EU kétoldalú vámmentességet ajánlott fel az Egyesült Államoknak az autókra és más ipari termékekre, annak érdekében, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
Kínával kapcsolatban megismételte, hogy amennyiben Peking nem vonja vissza a 34 százalékos viszontvámokat kedden éjfélig, további intézkedések jönnek, de reményét fejezte ki, hogy megmaradhat a kiváló kapcsolat Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Trump emlékeztet arra, hogy az új amerikai vámrendszer múlt heti ismertetésekor minden kereskedelmi partnert figyelmeztetett arra, hogy ódzkodjon a megtorló jellegű vámoktól, mert azt jelentős további amerikai tehernövelés követi majd.
Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok április 9-től a bejelentetten felül további 50 százalékos vámmal sújtja a Kínából érkező árukat, amennyiben Peking nem lép vissza a 34 százalékos vámtehernöveléstől április 8-ig.
Egyben közölte, hogy minden, Kína által kért tárgyalást leállítanak, miközben az egyeztetések azonnal megkezdődnek a többi országgal, amelyek ezt kérték.

Téves az a következtetés, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára – szögezi le a Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport friss elemzése.
Trump április 2-án átfogó változásokat jelentett be az amerikai vámrendszert illetően, ami a „viszonosság” elvére épül majd. Ennek része egy 10 százalékos minimális és minden országra vonatkozó új behozatali vám, ezen felül az amerikai fél országonként megállapított egy százalékos arányt, amely a vámokon és egyéb terheken keresztül az amerikai exportra terhelődik, és azt megfelezve állapította meg a behozatali vámot.
Donald Trump a kereskedelem rendszerének teljes átalakítását ígérte az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően, és megjegyezte, hogy erre most nyílt egyedülálló esély.
Az amerikai elnök
Egyébként Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli-amerikai kereskedelmi egyensúly megteremtését és az amerikai termékek előtti kereskedelmi akadályok felszámolását ígérte hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak „sok pénzt” kellene fizetniük az általa „gyógyszerként” jellemzett átfogó vámok feloldásáért, ami további esést váltott ki a globális pénzügyi piacokon.
Az izraeli kormányfő a kereskedelmet illetően gyors eredményeket ígért, és megállapította, hogy Izrael modellként szolgálhat majd más országok számára az Egyesült Államokkal kialakított kereskedelmi megállapodást tekintve.
Benjámin Netanjahu elmondta, hogy már vasárnapi megérkezését követően tárgyalt Howard Lutnickkal, a Trump-adminisztráció kereskedelmi miniszterével.
Netanjahu többnapos magyarországi látogatását követően, Budapestről utazott az amerikai fővárosba, ahol Donald Trump januári hivatalba lépését követően második alkalommal tesz hivatalos látogatást.
Magyarország nem támogatja az amerikai termékekkel szembeni EU-s viszontvámokat
Magyarország ellenzi, hogy az Európai Unió viszontvámokat vessen ki egyes amerikai árukra, az ugyanis hazánkban 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene, ehelyett tárgyalni kell a terhek csökkentéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülést követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a mostani helyzetben
nem szabad kapkodni vagy bosszúintézkedéseket hozni, ehelyett stratégiai nyugalomra van szükség
a még súlyosabb károk megelőzése érdekében.
„Amit mi biztosan nem támogatunk, az a kereskedelmi háború és a vámháború az Egyesült Államokkal (…) Mi ugyanis nem magas vámokat akarunk, hanem alacsony vámokat akarunk, és ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon, de ne új vámok kivetéséről, ne még magasabb vámokról, hanem arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a vámokat az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomban” – hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy Magyarország azért nem támogatja az EU-s viszontvámokat, mert ezek drágítanák az amerikai importtermékeket, vagyis jelentős áremelkedést okoznának az embereknek a kontinensen, ehelyett inkább
a vámok csökkentéséről kellene tárgyalni az Egyesült Államokkal.
Illetve rámutatott, hogy amennyiben elfogadnák a brüsszeli testület által összeállított listát, az azonnal 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene Magyarországon olyan termékek esetében, mint például a kontaklencsék vagy egyes kozmetikumok.
Azt pedig üdvözölte, hogy bár Magyarország nem szavazata nem elegendő ebben az ügyben, az világossá vált, hogy
több tagállam is hasonló állásponton van.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az Egyesült Államok által nemrég életbe léptetett vámemelések a migrációs válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború után ismételten bebizonyították, hogy
az európai uniós intézmények nem alkalmasak a nehéz helyzetek kezelésére.
Úgy vélekedett, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság óriási hibát vétett, hiszen tudta mindenki, hogy Donald Trump amerikai elnök patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, aminek a vámok kivetése is részét képezheti.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
szóljon hozzá!