Többet akar. Trump a Netanjahuval folytatott megbeszélés után kijelentette: az EU által felajánlott vámmentességi ajánlat nem elég, mint mondta, az európai behozatali előírásoknak való megfelelés gyakorlatilag lehetetlen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Elégtelennek nevezte Donald Trump az Európai Unió által ajánlott, gépjárművekre vonatkozó vámmentességi ajánlatot, és megismételte kifogását az Európai Unió által alkalmazott nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt.
2025. április 08., 08:332025. április 08., 08:33
Trump hétfőn a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követően a Fehér Házban kifejtette, hogy az európai behozatali előírásoknak való megfelelés gyakorlatilag lehetetlen.
Az elnök hozzátette ugyanakkor, hogy
„Kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az Egyesült Államoktól vásárolnak energiát” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az EU kétoldalú vámmentességet ajánlott fel az Egyesült Államoknak az autókra és más ipari termékekre, annak érdekében, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
Kínával kapcsolatban megismételte, hogy amennyiben Peking nem vonja vissza a 34 százalékos viszontvámokat kedden éjfélig, további intézkedések jönnek, de reményét fejezte ki, hogy megmaradhat a kiváló kapcsolat Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Trump emlékeztet arra, hogy az új amerikai vámrendszer múlt heti ismertetésekor minden kereskedelmi partnert figyelmeztetett arra, hogy ódzkodjon a megtorló jellegű vámoktól, mert azt jelentős további amerikai tehernövelés követi majd.
Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok április 9-től a bejelentetten felül további 50 százalékos vámmal sújtja a Kínából érkező árukat, amennyiben Peking nem lép vissza a 34 százalékos vámtehernöveléstől április 8-ig.
Egyben közölte, hogy minden, Kína által kért tárgyalást leállítanak, miközben az egyeztetések azonnal megkezdődnek a többi országgal, amelyek ezt kérték.
Téves az a következtetés, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára – szögezi le a Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport friss elemzése.
Trump április 2-án átfogó változásokat jelentett be az amerikai vámrendszert illetően, ami a „viszonosság” elvére épül majd. Ennek része egy 10 százalékos minimális és minden országra vonatkozó új behozatali vám, ezen felül az amerikai fél országonként megállapított egy százalékos arányt, amely a vámokon és egyéb terheken keresztül az amerikai exportra terhelődik, és azt megfelezve állapította meg a behozatali vámot.
Donald Trump a kereskedelem rendszerének teljes átalakítását ígérte az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően, és megjegyezte, hogy erre most nyílt egyedülálló esély.
Az amerikai elnök
Egyébként Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli-amerikai kereskedelmi egyensúly megteremtését és az amerikai termékek előtti kereskedelmi akadályok felszámolását ígérte hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak „sok pénzt” kellene fizetniük az általa „gyógyszerként” jellemzett átfogó vámok feloldásáért, ami további esést váltott ki a globális pénzügyi piacokon.
Az izraeli kormányfő a kereskedelmet illetően gyors eredményeket ígért, és megállapította, hogy Izrael modellként szolgálhat majd más országok számára az Egyesült Államokkal kialakított kereskedelmi megállapodást tekintve.
Benjámin Netanjahu elmondta, hogy már vasárnapi megérkezését követően tárgyalt Howard Lutnickkal, a Trump-adminisztráció kereskedelmi miniszterével.
Netanjahu többnapos magyarországi látogatását követően, Budapestről utazott az amerikai fővárosba, ahol Donald Trump januári hivatalba lépését követően második alkalommal tesz hivatalos látogatást.
Magyarország nem támogatja az amerikai termékekkel szembeni EU-s viszontvámokat
Magyarország ellenzi, hogy az Európai Unió viszontvámokat vessen ki egyes amerikai árukra, az ugyanis hazánkban 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene, ehelyett tárgyalni kell a terhek csökkentéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülést követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a mostani helyzetben
nem szabad kapkodni vagy bosszúintézkedéseket hozni, ehelyett stratégiai nyugalomra van szükség
a még súlyosabb károk megelőzése érdekében.
„Amit mi biztosan nem támogatunk, az a kereskedelmi háború és a vámháború az Egyesült Államokkal (…) Mi ugyanis nem magas vámokat akarunk, hanem alacsony vámokat akarunk, és ezért elvárjuk, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon, de ne új vámok kivetéséről, ne még magasabb vámokról, hanem arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a vámokat az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalomban” – hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy Magyarország azért nem támogatja az EU-s viszontvámokat, mert ezek drágítanák az amerikai importtermékeket, vagyis jelentős áremelkedést okoznának az embereknek a kontinensen, ehelyett inkább
a vámok csökkentéséről kellene tárgyalni az Egyesült Államokkal.
Illetve rámutatott, hogy amennyiben elfogadnák a brüsszeli testület által összeállított listát, az azonnal 18 milliárd forintos áremelkedést jelentene Magyarországon olyan termékek esetében, mint például a kontaklencsék vagy egyes kozmetikumok.
Azt pedig üdvözölte, hogy bár Magyarország nem szavazata nem elegendő ebben az ügyben, az világossá vált, hogy
több tagállam is hasonló állásponton van.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az Egyesült Államok által nemrég életbe léptetett vámemelések a migrációs válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború után ismételten bebizonyították, hogy
az európai uniós intézmények nem alkalmasak a nehéz helyzetek kezelésére.
Úgy vélekedett, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság óriási hibát vétett, hiszen tudta mindenki, hogy Donald Trump amerikai elnök patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, aminek a vámok kivetése is részét képezheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!