Fotó: wikipedia
Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból – jelentette be Christopher Miller az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere kedden, helyi idő szerint a kora délutáni órákban.
2020. november 17., 23:342020. november 17., 23:34
2020. november 17., 23:372020. november 17., 23:37
A bejelentés szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát. Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen „a nemzedékek óta tartó háborúnak”. Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált a szövetségeseivel, beleértve a NATO-vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal.
Irakot 2003-ban rohanta le, miután – mint utóbb kiderült – a George W. Bush vezette amerikai kormányzat tudatosan azt a hamis indokot terjesztette a világ elé, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezért később Colin Powell, a Bush-kormány külügyminisztere bocsánatot is kért, megjegyezve, hogy az iraki háború megindítása „folt a saját becsületén” is. Donald Trump amerikai elnök 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a szerinte „vég nélküli” háborúknak. Ennek érdekében egyeztetett korábban az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel.
A kedden bejelentett döntésről hétfőn több amerikai médium előzetes, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesüléseket közölt, s ezek alapján többen aggodalmaikat hangoztatták. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. Még hétfőn este reagált a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is, aki óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás „az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna”.
Marco Rubio republikánus politikus, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője egy interjúban arról beszélt: amiatt aggódik, hogy Afganisztánban „nagyon gyors összeomlás” következhet be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!