
Cáfolta Donald Trump republikánus elnökjelölt szerdán, hogy bármiféle kapcsolatban állna Oroszországgal, de arra ösztökélte az oroszokat, hogy találják meg vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton eltűnt elektronikus leveleit.
2016. július 28., 16:462016. július 28., 16:46
2016. július 28., 16:582016. július 28., 16:58
Clinton kampánycsapata azonnal reagált: szerintük „először fordul elő, hogy egy nagy párt elnökjelöltje aktívan bíztat politikai ellenfele elleni kémkedésre külföldi hatalmat\".
Trump a floridai Doralban tartott sajtóértekezletén beszélt az amerikai politikai berkekben és sajtóban egyre gyakrabban megjelenő feltételezésről, miszerint szoros kapcsolatot ápolna Oroszországgal, s akár még Vlagyimir Putyin elnökkel is.
Maga Obama elnök egy keddi televíziós interjúban állította azt, hogy Oroszország és személyesen Vlagyimir Putyin favoritja az amerikai elnökválasztáson nem más, mint a republikánus elnökjelölt.
Trump Floridában cáfolta, hogy valaha beszélt volna Putyinnal, és arra bátorította az orosz elnököt, hogy „találja meg\" Hillary Clinton eltűnt, a demokrata párti politikus magánszerveréről kitörölt 30 ezer elektronikus levelét. Trump sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy soha nem beszélt Putyinnal, és semmit nem tud róla azon kívül, hogy tisztelettel viseltetik iránta. A politikus leszögezte, hogy semmi dolga Oroszországgal.
Az amerikai sajtó felidézte, hogy a Kreml cáfolta a feltételezést, miszerint a Demokrata Párt országos bizottságának szervere elleni hackertámadáshoz köze lenne Oroszországnak. Ez utóbbi következtében olyan levelek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült: a Demokrata Párt vezetése manipulálni igyekezett a pártbéli előválasztásokat Hillary Clinton javára és nagy vetélytársa, Bernie Sanders kárára. Joe Biden amerikai alelnök a demokraták philadelphiai konvencióján szerda este elmondott beszédében oktalan szenzációhajhásznak és az amerikai nemzetbiztonságra veszélyesnek nevezte Donald Trumpot, a republikánus elnökjelöltet.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!