További munkára ítélték a kormányt

Sem Bukarestben, sem Szófiában nem dőlhetnek hátra karosszékjeikben a politikusok az Európai Bizottság Strasbourgban közzétett jelentése nyomán. A bizottság ugyanis nem jelölte meg a két ország uniós csatlakozásának a pontos dátumát. Csak az októberig közzéteendő újabb jelentésben közli, hogy felkészültnek tartja-e a két országot a 2007. január elsejei csatlakozásra, vagy egyéves halasztást tart szükségesnek. A dokumentum szerint mind Romániának, mind Bulgáriának jó esélye van arra, hogy már 2007-ben csatlakozzék.
A jelentések szerint Bulgáriának még hat, Romániának még négy területen kell sürgős lépéseket tennie: közös probléma a mezőgazdasági kifizetőügynökségek működőképessé tétele, a mezőgazdaság egységes irányító és ellenőrző rendszerének kiépítése, továbbá az állat-egészségügyi létesítmények uniós szintre fejlesztése. Emellett Bukarestnek adóügyi technológiáját kell összhangba hoznia a többi EU-országgal, Szófiának viszont komolyabb problémákkal kell megküzdenie, így a szervezett bűnözés elleni harcra kell bizonyítékokkal szolgálnia, fokoznia kell a pénzmosás elleni harcot, továbbá javítania kell a majdani uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásának pénzügyi ellenőrzésére hivatott rendszert.
A Romániáról szóló jelentésben Brüsszel a romák helyzetében is további javításokat tart szükségesnek, ezek azonban a belépés időpontját már nem érintik. A magyar kisebbségről nem esik szó a dokumentumban, de a bizottság megjegyzi, továbbra is szoros figyelemmel kell követni a parlamentben megvitatás alatt álló kisebbségi törvényt. Haladást állapított meg a testület a javak visszaszolgáltatásának kérdésében is, de a kérelmek elbírálásának folyamatát nem tartotta kielégítőnek.
A jelentések megállapítják, hogy az EU-csatlakozás politikai, illetve gazdasági kritériumainak mindkét ország továbbra is eleget tesz, de a reformokat folytatni kell a legtöbb területen. Mindkét ország immár makrogazdaságilag stabil, működő piacgazdaságnak számít, amely uniós tagként is állni tudja a versenyt, de ehhez szigorúan végre kell hajtaniuk a szerkezeti reformokat.
Romániától további eredményeket vár az Európai Bizottság a korrupció elleni harcban, az állami fizetések skálájának felülvizsgálatában, az emberkereskedelem elleni fellépésben, valamint a romák társadalmi beilleszkedésének segítésében és a rasszizmus leküzdésében. Jelentős előrelépésről számolt be ugyanakkor a jelentés a gyermekvédelem területén � korábban ezt az egyik legaggasztóbb területként azonosították a brüsszeli jelentések.

Kigyomlálták a magyar gondokat
Mindkét országnak tennie kell még a teljes felkészültség eléréséhez � hangoztatta az Európai Parlament ülésén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Támogatása jeléül a ratifikációs folyamat befejezésére kérte az Unió tagországait. A két országgal aláírt csatlakozási szerződést eddig a tagállamok több mint fele ratifikálta. Egyes tagállamok a mostani országjelentés következtetéseit várták a folyamattal.
Olli Rehn bővítési biztos jelezte: az Európai Bizottságnak az a célja, hogy a két ország a jövő évtől tagja legyen az Uniónak, de az is kötelessége, hogy biztosítsa, olyan állapotban csatlakoznak, amely megfelel a tagság feltételeinek. Jelezte: Brüsszel az EU-csatlakozás után is büntetheti a két országot, például támogatások visszatartásával vagy döntéshozási joguk korlátozásával azokon a területeken, ahol együttműködésük még elmarad a kívánatostól.
Felelősségteljesnek találta a bizottság jelentését Markus Ferber, a németországi néppárti frakció vezetője. �A bizottság azt sem mondta, hogy alkalmazni kell a halasztást eredményező védzáradékot, de azt sem állította, hogy minden a legnagyobb rendben van. Csak azt közölte, hogy a két országnak van esélye a csatlakozásra, ha megfelelnek a feltételeknek� � jelentette ki a politikus, aki korábban rendkívül kritikusan nyilatkozott a bővítésről. A parlamenti vitában a magyar EP-képviselők is felszólaltak. Mind Tabajdi Csaba, a magyar szocialista csoport vezetője, mind Gál Kinga, az EP és Románia parlamenti vegyes bizottságának alelnöke sérelmezte, hogy a jelentés készítői megfeledkeztek a romániai magyarságról. �A romániai magyarok nem tűntek el 2005 októbere óta, és az Európai Parlament által külön is problémásnak ítélt kérdések sem szívódtak fel� � jelentette ki Gál Kinga. Hozzátette, meggyőződése szerint a romániai magyar társadalomnak is részesülnie kell az érdekérvényesítés uniós módszereiből és technikáiból. Mohácsi Viktória (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy most is sok közlés érkezik a két országból a bűnügyi szervek romákat sújtó túlkapásairól.

Udvarias elégedettség Bukarestben
A román politikusok általában korrektnek és kedvezőnek tekintették a jelentést. Traian Bãsescu államfő azonban arra is felhívta a figyelmet közleményében, hogy a piros és sárga zászlócskákkal jelölt fejezetek romániai felelőseinek nincs okuk az elégedettségre. Hangsúlyozta, a tavalyi sárga zászlócskák jelentős része a mostani jelentésben is benne maradt. Ez pedig azt jelzi, hogy a kormány részéről nagyobb erőfeszítésekre van szükség.
Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök szerint a jelentésnek az a legfontosabb üzenete, hogy reális a 2007-es csatlakozási dátum. Bukaresti sajtóértekezletén kijelentette, hogy Románia eddig soha nem kapott ilyen jó értékelést az Európai Bizottságtól. Értelmezése szerint a jelentés elismeri az utóbbi hét hónap alatt elért fejlődést, és azt, hogy Romániának ugyanebben a ritmusban és irányban kell folytatnia a munkát. �Elkötelezettek vagyunk az ütem fenntartása és a korrupció elleni küzdelem folytatása mellett� � mondta a román kormányfő.
Vasile Blaga belügyminiszter is úgy vélte �jól hangzik� az országjelentés, így hát nincs ok a szégyenkezésre. Hozzátette, azt szeretné, ha Olli Rehn bővítési biztos világosabb felvilágosítást adna majd arról, mi mindent kell még teljesítenie Romániának a csatlakozáshoz. Monica Macovei igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy már nem léphet érvénybe a halasztást eredményező védzáradék, ugyanis az igazságszolgáltatást érintő fejezet lekerült a piros zászlócskákkal jelölt problémák listájáról.
A Nemzeti Liberális Párt véleményét Teodor Meleºcanu alelnök közölte. Úgy értékelte, Románia teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, és amennyiben az ország folytatja reformpolitikáját 2007. január elsejétől bizonyára EU-tagállam lesz. Emil Boc demokrata párti elnök visszafogottabban nyilatkozott. Felhívta a figyelmet arra, Románia egy �feltételekhez kötött uniós útlevelet� kapott. Szerinte nem szabad most balkáni módra learatni a babérokat, hanem a reformok útján kell tovább haladni. Markó Béla RMDSZ-elnök azt hangsúlyozta, az integrációs szervezetnek az az érdeke, hogy Romániát és Bulgáriát az utolsó pillanatig az előírt feltételek teljesítésére serkentse. Hozzátette, az RMDSZ számára elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényről.
Ezzel szemben Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmarasztalta a kormányt a négy �piros lap� miatt, és sikertelenségnek ítélte meg a csatlakozás időpontjáról szóló döntés elhalasztását. A legszélsőségesebben Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás elnök nyilatkozott, aki fájdalmas kudarcnak tartotta az országjelentés eredményét, és a kormány lemondását követelte.


Vállveregetés és felemelt ujj
F. S. Az EB országjelentése egyszerre vállveregetés és felemelt ujj Románia számára, hiszen az eddig leginkább problematikusnak tartott területekhez, az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni harc területéhez már nem társul a legsúlyosabb figyelmeztetés, az úgynevezett piros zászló, és amiben Romániát elmarasztalták, azok jószerivel technikai kérdések, nyilatkozta a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus. A BBTE adjunktusa szerint az országjelentés jelentős mértékben hatástalanítja azt a politikai manővert, amit az államfő, illetve az ellenzék készített elő a jelenlegi kormánynak. Hiszen a jobbára pozitív kicsengésű jelentés � bármit is mondjon az ellenzék � azt jelenti, hogy Románia számára inkább győzelemmel, mintsem döntetlennel vagy vereséggel zárult ez a mérkőzés. Ebben a politikai kontextusban pedig nagy kockázatot jelentene az a bizalmatlansági indítvány, amit a szociáldemokraták terveznek benyújtani, hiszen annak kedvezőtlen kicsengése lenne az EU-ban, szögezte le lapunknak Szász Alpár Zoltán.


Románia csatlakozási folyamatának időrendje
Románia 1995-ben nyújtotta be integrációs kérelmét az Európai Unióhoz (EU), a csatlakozási tárgyalásokat pedig 2000-ben kezdte meg. Az EU 31 tárgyalási fejezetben szabta meg a felvétel feltételeit. A román kormány 2004 decemberében zárta le a tárgyalási folyamatot, a csatlakozási szerződést pedig 2005 áprilisában írta alá. Az Európai Bizottság (EB) 1998-tól évente készít országjelentést Romániáról. Az első jelentésben főként a törvényhozás, a közigazgatás és a gazdaság hiányosságaira hivatkozva marasztalta el az országot. A 1999-es országjelentésben is aggasztónak találta Románia gazdasági helyzetét, mégis ajánlotta a csatlakozási tárgyalások kezdetét. A kisebbségek diszkriminációjának kérdése 1999-től folyamatosan jelen volt az országjelentésekben, 2002-ben azonban mégis méltatta a dokumentum a kisebbségek helyzetének javulását. 2004-ben kapta meg Románia első ízben a �működő piacgazdaság� minősítést. Krónika