
Az ukrán elnök nem tart kizártnak egy teljes katonai konfliktust Oroszországgal
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Apokaliptikusnak nevezte a Kreml szóvivője az ukrán elnök Oroszország és Ukrajna közötti totális háború lehetőségéről szóló pénteki fejtegetését.
2021. szeptember 10., 18:242021. szeptember 10., 18:24
2021. szeptember 10., 18:342021. szeptember 10., 18:34
„Nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni” – mondta újságíróknak pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hozzátéve hogy a Kreml sajnálkozással fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szavait. Zelenszkij Kijevben egy YES Brainstorming elnevezésű fórumon igennel felelt a moderátornak arra kérdésére, hogy lehetségesnek tart-e egy teljes körű háborút Oroszország és Ukrajna között. „Nekem úgy tűnik, hogy 2014 Oroszország részéről volt egy lépés előre ebbe az irányba, aztán, az ukránoknak hála, egy visszalépéssel megállítottuk őket” – nyilatkozott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál átirata szerint.
„Ennek a témának van potenciálja. Úgy gondolom, hogy ez lesz az Oroszországi Föderáció legnagyobb hibája. Úgy gondolom, hogy ezután nem létezik majd Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország szomszédsága, Oroszországnak a területen való jelenléte miatt. Ez a lehető legfélelmetesebb, de sajnos megvan a valószínűsége” – tette hozzá Zelenszkij.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökének helyettese a TASZSZ-nak hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy a nyilatkozat az ukrán elnök „tehetetlenségéről és alkalmatlanságáról” árulkodik. Meglátása szerint az orosz agresszióval való „ijesztgetés” és Ukrajna „áldozatként való bemutatása” a kijevi vezetés „egyetlen megmaradt eszköze a Nyugat figyelmének felkeltésére és támogatásának megőrzésére”. Leonyid Kalasnyikov, az orosz parlament alsóház FÁK-országok ügyeiben illetékes bizottságának elnöke szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországban senki sem akar háborút Ukrajnával. Úgy vélekedett, hogy teljes körű konfliktus csak abban az esetben robbanhat ki, ha az ukrán fél olyan provokációt hajt végre, „mint a maga idején Szaakasvili”.
Miheil Szaakasvili georgiai elnök 2008-ban megkísérelte erővel visszafoglalni a hazájától de facto elszakadt, Oroszország védelmét élvező Dél-Oszétiát, ami – ott állomásozó orosz békefenntartók megsemmisítésével együtt – katonai intervenciót váltott ki Moszkva részéről. Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és a Nyugat orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti. Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!