
Az ukrán elnök nem tart kizártnak egy teljes katonai konfliktust Oroszországgal
Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Apokaliptikusnak nevezte a Kreml szóvivője az ukrán elnök Oroszország és Ukrajna közötti totális háború lehetőségéről szóló pénteki fejtegetését.
2021. szeptember 10., 18:242021. szeptember 10., 18:24
2021. szeptember 10., 18:342021. szeptember 10., 18:34
„Nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni” – mondta újságíróknak pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hozzátéve hogy a Kreml sajnálkozással fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szavait. Zelenszkij Kijevben egy YES Brainstorming elnevezésű fórumon igennel felelt a moderátornak arra kérdésére, hogy lehetségesnek tart-e egy teljes körű háborút Oroszország és Ukrajna között. „Nekem úgy tűnik, hogy 2014 Oroszország részéről volt egy lépés előre ebbe az irányba, aztán, az ukránoknak hála, egy visszalépéssel megállítottuk őket” – nyilatkozott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál átirata szerint.
„Ennek a témának van potenciálja. Úgy gondolom, hogy ez lesz az Oroszországi Föderáció legnagyobb hibája. Úgy gondolom, hogy ezután nem létezik majd Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország szomszédsága, Oroszországnak a területen való jelenléte miatt. Ez a lehető legfélelmetesebb, de sajnos megvan a valószínűsége” – tette hozzá Zelenszkij.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökének helyettese a TASZSZ-nak hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy a nyilatkozat az ukrán elnök „tehetetlenségéről és alkalmatlanságáról” árulkodik. Meglátása szerint az orosz agresszióval való „ijesztgetés” és Ukrajna „áldozatként való bemutatása” a kijevi vezetés „egyetlen megmaradt eszköze a Nyugat figyelmének felkeltésére és támogatásának megőrzésére”. Leonyid Kalasnyikov, az orosz parlament alsóház FÁK-országok ügyeiben illetékes bizottságának elnöke szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországban senki sem akar háborút Ukrajnával. Úgy vélekedett, hogy teljes körű konfliktus csak abban az esetben robbanhat ki, ha az ukrán fél olyan provokációt hajt végre, „mint a maga idején Szaakasvili”.
Miheil Szaakasvili georgiai elnök 2008-ban megkísérelte erővel visszafoglalni a hazájától de facto elszakadt, Oroszország védelmét élvező Dél-Oszétiát, ami – ott állomásozó orosz békefenntartók megsemmisítésével együtt – katonai intervenciót váltott ki Moszkva részéről. Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és a Nyugat orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti. Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!