
Fotó: Rompres
2007. október 25., 00:002007. október 25., 00:00
Előzőleg a török gyalogság is végrehajtott egy rajtaütést a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen. Az esetleges halottakról még nem tudni, bár a jelentés szerint a PKK több rejtekhelyét lerombolták. A hadsereg azután intézett támadást szakadárok ellen, hogy Törökország délkeleti részén a lázadók megtámadtak egy katonai egységet, és megöltek 12 katonát. Tegnap több napilap is idézte Cemil Cicek miniszterelnök-helyettest, amint pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártja kormánypártnak arról számol be, hogy a török területen indult válaszcsapást iraki területen is folytatták, 40–50 kilométerre is behatolva déli irányból Irak északi részébe. Később egy névtelenül nyilatkozó katonai forrás is beszámolt a behatolásról. Az említett katonai forrás ugyanakkor világossá tette, hogy kisebb rajtaütésről van szó, amilyet már korábban is hajtott végre a hadsereg, és nem nagyobb invázióról, amilyet hetekkel ezelőtt kilátásba helyezett Törökország. Ankara azzal fenyegetőzik, hogy ha a bagdadi kormány nem lép fel határozottan a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen, akkor a török hadsereg a török–iraki határon átlépve katonai hadműveletet indít a PKK észak-iraki bázisai ellen. Ezekről az iraki bázisokról kiindulva intéznek fegyveres támadásokat a szakadár szervezet gerillái Törökországban katonák és rendőrök ellen.
A török légierőt legutóbb vasárnap vetették be a határtérségben, mintegy öt kilométer mélyen iraki területen. Ankara figyelmeztette Irakot és nyugati szövetségeseit, hogy elkerülhetetlen az iraki invázió, ha a bagdadi kormány nem tesz lépéseket a kurd gerillák megfékezésére. Ali Babacan török külügyminiszter, keddi bagdadi látogatása során, és az iraki Kurdisztán elnöksége tegnap felszólította a törökországi kurd lázadókat, hogy hagyjanak fel a két évtizede kezdett fegyveres harccal. A török külkereskedelmi miniszter azzal fokozta a nyomást, hogy bejelentette: gazdasági szankciókat léptethetnek életbe Észak-Irak ellen, amely Törökországból kapja az elektromos energiát, és piacain is főként török élelmiszereket árulnak.
Közben egy török kormányzati illetékes az iraki elnök és a török külügyminiszter tegnapi tárgyalásait követően közölte, elképzelhető, hogy az iraki kormány mégis hozzájárul, hogy kiadják a török hatóságoknak a PKK vezetőit.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.