2011. március 17., 17:152011. március 17., 17:15
Tőkés László az egyházügyi államtitkárral, Szászfalvi Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nemzeti együttműködés rendszerében, a nemzetpolitikában is végbement tavaly a rendszerváltozás, „a Gyurcsány-korszak egyházellenes és koncepciótlan politikájának vége lett”. Az egyház- és nemzetpolitika a nemzeti felemelkedés szempontjából rendkívül fontos - hangsúlyozta.
Az EP alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell valósulnia a határon túli magyarokkal foglalkozó egységes szórványpolitikának, az ezen a téren megfigyelhető rivalizálással fel kell hagyni, a nemzetpolitikai és a vallásügyi államtitkárság ügyeit pedig „még inkább integrálni kellene”. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és az egyházügyi államtitkárság égisze alatt konvergens nemzetpolitikára van szükség - mondta.
Tőkés László szerint az elmúlt 20 évben „nem szabadság, hanem szabadosság volt” Magyarországon, ami „azt a szocialista-liberális szellemiséget tükrözte, amely tovább rombolta a megtévesztett magyar társadalmat, (...) tovább rombolta a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatait”.
Beszélt arról is, hogy Romániában, ahol 19 elismert felekezet van, az \"ortodoxia egyeduralma\" miatt nem hoztak új egyházi törvényt.
Valószínűsítette, hogy „lesznek támadások” a Magyarországon most tárgyalandó új egyházi törvény kapcsán, ahogy a médiatörvény vagy az alkotmány tervezete ügyében is voltak. Tőkés László ugyanakkor azt mondta: ahogy a médiatörvényről megállapították, hogy EU-konform, úgy „nem kell különösebben aggódni” az új egyházi törvény tekintetében sem.
Megállapította, hogy a román-magyar kapcsolatok az utóbb időben kedvezően alakultak, egyúttal arra kérte Szászfalvi Lászlót: a közeljövőben tartandó romániai tárgyalásai során vesse fel a magyar alapítású egyházi egyetemek állami támogatásának, illetve a felekezeti oktatásnak az ügyét.
Mint mondta, 20 „felemás státuszú” magyar egyházi középiskola van Romániában, mert ott csak állami és magánoktatás kategória létezik, az egyházi „a kettő határán sínylődik”. Ugyancsak fel kell vetni a tárgyalásokon az egyházi tulajdonok kérdését, mert egyebek mellett a sepsiszentgyörgyi és a zilahi kollégiumok helyzete bizonytalan - tette hozzá Tőkés László.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!