
KITEKINTŐ – Tíz éve, 2005. július 7-én történt a londoni terrortámadás, amely 52 ártatlan áldozat életét követelte. Aznap kora reggel négy hátizsákos fiatalember szállt fel a Londontól északra fekvő Luton kisváros pályaudvarán a Londonba tartó vonatra.
2015. július 08., 13:172015. július 08., 13:17
A biztonsági kamerák rögzítették, amint a King’s Cross állomásra megérkezve rövid megbeszélést tartanak, azután szétválnak, és négyfelé indulnak. Negyedórával később a brit hírtelevíziók egyszerre jelentették gyorshírben, hogy „komoly incidens” történt a londoni metróhálózaton, valószínűleg feszültségmegugrás miatt robbanások voltak több állomáson.
A reggeli csúcsforgalomban a teljes, 12 fővonalból álló, 400 kilométeres hálózatot leállították – erre a második világháború óta nem volt példa –, és minden állomást kiürítettek, több százezer utast parancsoltak a felszínre.
Miután a metrófeljáratokból véres, kormos arcú, égett ruhájú sebesültek is feltántorogtak, a feszültségmegugrás elmélete átadta helyét a terrortámadás bizonyosságának. Ezt végleg megerősítette a három metrórobbantás után egy órával végrehajtott újabb merénylet, amelyet egy piros, emeletes városi buszon követtek el a British Museum közelében.
A terrorcselekmények áldozatainak pontos számát napokig nem sikerült megállapítani, mivel a mentőalakulatok alig fértek hozzá az összeroncsolódott szerelvényekhez a szűk, évszázados metróalagutakban. A terrortámadás 52 halálos áldozatot és több mint hétszáz súlyos sérültet követelt.
A vizsgálat kiderítette, hogy a robbantásokat brit állampolgárságú, Nagy-Britanniában élő muszlim terroristák követték el, közülük három pakisztáni, egy jamaicai származású volt. A négy férfi addig példás családi életet élt, tisztes állásuk volt, így soha nem tűntek fel a belső elhárítás radarernyőjén, az öngyilkos merénylőcsoport vezetője, Mohammad Siddique Khan például közmegbecsülésnek örvendő általános iskolai tanárként dolgozott Leedsben.
A merényletsorozat után került elő egy videófelvétel, amelyen Khan egyebek mellett azt mondta: háború folyik a Nyugattal, és ő e háború katonája. A videón feltűnt Ajman az-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője is, akit a terrorhálózat operatív irányítójának, gyakorlatilag a 2011-ben megölt Oszama bin Laden helyettesének tartanak. Az-Zavahri közölte, hogy a pusztítást Tony Blair brit kormányfő politikája hozta Londonra, és további merényletek várhatók.
A fenyegetést a brit terrorelhárítás már csak azért is komolyan vette, mert a merényletet megelőző nap jelentették be, hogy London nyerte el a 2012-es olimpia rendezési jogát. Muszlim terroristák 2005. július 21-én egy újabb merényletsorozatot kíséreltek meg, de most a négy pokolgépnek csak a gyújtószerkezete lépett életbe, a robbanás elmaradt, így senki sem vesztette életét.
A londoni robbantássorozat 52 ártatlan áldozatának tiszteletére Londonban 2008-ban emlékművet emeltek. A Hyde Parkban felavatott alkotás 52 rozsdamentes acéloszlopból áll. A 3,5 méter magas, szürke oszlopokat úgy helyezték el, hogy egy-egy csoportban annyi oszlop álljon, ahányan az egyes helyszíneken életüket veszítették. A legsúlyosabb pusztítás helyét, a King’s Cross állomás alatti metróalagutat 26, egymás közelében emelkedő oszlop jelképezi.
A 2005-ös londoni merényletsorozat dátuma a beszélt angol nyelv szótárának külön kifejezésévé vált: a 7/7-ről (július 7-én történt a terrorakció) bármely további magyarázat nélkül mindenki tudja, mit jelent, ugyanúgy, ahogy az amerikaiaknak sem kell bővebben fejtegetni a 9/11 mögöttes tartalmát.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!