
A WSJ szerint Ukrajnának több légvédelmi fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudja az orosz támadásokat
Fotó: Facebook/Дмитро Живицький
Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.
2022. március 22., 08:342022. március 22., 08:34
A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy „a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.
A The Wall Street Journal beszámolója szerint „1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy
A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok „egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.
A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden amerikai elnök által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy
A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat. Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.

Kedd hajnali híradások szerint az orosz csapatoknak sikerült elzárniuk Ukrajna hozzáférését az Azovi-tengerhez. Az ukrán erők az orosz csapatoknak okozott veszteségek mellett a polgári áldozatok számáról is közöltek információkat.
Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát.
„Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” – fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint hétfőn Joe Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. „A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” – áll a közleményben.
és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. A beszámoló szerint a vezetők „megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!