2007. szeptember 18., 00:002007. szeptember 18., 00:00
A kormányfő elsősorban kampánygesztusnak tekinthető „NATO-ellenes menetelése” azonban már hetekkel korábban elkezdődött, amikor kijelentette, hogy Szerbia nem tűrheti egy NATO-állam létrehozását déli végein. Mert mi másnak lehet tekinteni Koszovót, mint NATO-államnak, ha ENSZ-döntéssel vagy anélkül végleg elszakítják Szerbiától? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. A kormánykoalíció legerősebb pártja, a Borisz Tadics államfő vezette Demokrata Párt (DS) s a hozzá közel álló G 17 Plusz élesen reagált Kostunica kijelentésére, amely az általa vezetett Szerbiai Demokrata Párt hivatalos álláspontjává vált a pártvezetés döntése alapján. Az ország jövője és a térség biztonsága azt követeli, hogy Szerbia az euroatlanti integráció minden szegmensének részese legyen, hiszen hamarosan eljön az idő, amikor minden oldalról NATO-tagországok veszik körül – nyilatkozta Jelena Markovics, a DS szóvivője. Mladjan Dinkics, a G 17 Plus elnöke szerint pártja Szerbia európai és NATO-integrációjának a híve. A Partnerség a békéért programban való részvételt is ebből kifolyólag támogatják. Dragan Jocsics belügyminiszter, Kostunica pártjának alelnöke azzal érvelt a NATO-tagság ellen, hogy az túl sokba kerülne Szerbiának, bár erről az ország lakosainak többsége keveset tud. A kormányfő választási szövetségesének, az Új Demokrácia pártnak a képviselője, Dubrajka Pilipovszki óvatosan fogalmazott: pártja támogatja Szerbia részvételét a békepartnerségi programban, s jelenleg ellenzi a NATO-tagságot.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.