2008. január 25., 00:002008. január 25., 00:00
Thaqi megismételte, hogy a függetlenség kimondása már csak „napok kérdése\", de uniós vélemények szerint ez mindenképpen a második szerbiai elnökválasztási forduló, február 3. utáni idõpontot jelent. A koszovói politikus szerint tiszteletben kell tartaniuk bizonyos eljárási formulákat, és el kell végezniük néhány egyeztetést az önállóság kikiáltása elõtt. A BBC értesülései szerint az Európai Unió mindenképpen arra szeretné rábírni a koszovóiakat, hogy várjanak a szerbiai elnökválasztások második fordulójának lezárultáig a függetlenség kikiáltásával. A brüsszeli álláspont szerint a jelenlegi érzékeny politikai helyzetben célszerûbb diplomáciai eszközöket alkalmazni, mint bármilyen nyilatkozatot tenni. Thaqi megismételte, hogy a függetlenséget csakis az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetés nyomán kiáltják ki. A koszovói kormányfõ környezetébõl az az információ szivárgott ki, hogy február 6-án kiáltják ki a függetlenséget, ezt azonban hivatalosan nem erõsítették meg. Oroszország ugyanakkor továbbra is ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a koszovói státusrendezésnek Belgrád beleegyezésével kell megtörténnie. Dmitrij Rogozin, Oroszország új NATO-nagykövete arra szólította fel Szerbiát, álljon ellen a Koszovó függetlenségét akaró nemzetközi nyomásnak, mivel szerinte az önállóság kikiáltása nyomán Pandora szelencéje nyílna meg. Rogozin azt is bejelentette, Moszkva nem küld békefenntartókat Koszovóba. Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.