
Fotó: Rompres
2007. szeptember 06., 00:002007. szeptember 06., 00:00
az iszlám vallásra áttért két német és egy török állampolgár Németországban lévő amerikai katonai és polgári célpontok ellen tervezett terrortámadásokat. A „fogásról” Monika Harms szövetségi főügyész és Jörg Ziercke, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) elnöke számoltak be. A szövetségi főügyész és a BKA elnöke a Karlsruhéban tartott szerdai sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szóban forgó személyek a gyanú szerint a Dzsihád Unió elnevezésű terrorszervezet német sejtjének a tagjai. A korábban elsősorban Közép-Ázsiában tevékenykedő, de az utóbbi időben Európát mindinkább célba vevő radikális iszlám szervezet szoros kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal. A gyanúsítottak korábban állítólag Pakisztánban kaptak kiképzést. Harms és Ziercke szerint a talált robbanóanyagok arról tanúskodnak, hogy a gyanúsított személyek a 2004 márciusi madridi és a 2005 júliusi londoni merényleteknél is pusztítóbb erejű robbantásokat hajthattak volna végre. A hatóságok nem erősítették meg egyértelműen azokat a korábbi értesüléseket, hogy a tervezett terrortámadások elsődleges célpontja a frankfurti repülőtér és a ramsteini amerikai katonai támaszpont lett volna. Feltételezésük szerint a letartóztatott személyek főleg amerikai katonai és polgári létesítmények, továbbá repülőterek elleni támadások sorozatát tervezték, amelyek számos polgári áldozatot követelhettek volna. A merényletek előkészítése a hatóságok tudomása szerint a tavalyi év vége óta folyt. A talált nagy mennyiségű robbanóanyag, a gyújtószerkezetek és vegyi anyag alapján a csoport tagjai leginkább gépkocsikba rejtett pokolgépekkel akarták a merényleteket elkövetni. Harms hozzátette: a három férfi az amerikaiak által rendszeresen látogatott szórakozóhelyeket és éttermeket is célba vette.
Wolfgang Schäuble belügyminiszter úgy vélte, a történtek egyértelműen bizonyítják, hogy Németország a nemzetközi terrorizmus fenyegetettségének középpontjában áll. Óvott ugyanakkor az iszlámellenességtől, s a kormány által a németországi iszlám szervezetekkel való párbeszéd mélyítésére szólított fel. Jeff Gradec százados az Európában állomásozó amerikai erők vezérkarának tagja elmondta: a német hatóságok értesítették őket egy támadás lehetőségéről, viszont nem jelölték meg melyik amerikai támaszpontról lehet szó. Az eset ellenére a Németországban állomásozó amerikai egységek számát nem fogják növelni – tette hozzá a százados.
Frattini keményebb fellépést sürget
Franco Frattini, az Unió igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes biztosa az Európai Parlament strasbourgi ülésén tegnap elhangzott beszédében az Unió terrorizmus elleni politikája szigorításának szükségességére figyelmeztetett. A biztos szerint az európai hatóságoknak az amerikai megfigyelési módszerekre kellene támaszkodniuk a terrorizmus elleni harcban. Frattini felszólalásában Spanyolországot, Olaszországot, Belgiumot, Nagy-Britanniát és Németországot említette a kimutathatóan terrorizmus által fenyegetett országok között. Frattini ugyanakkor üdvözölte a keddi német sikert, és a történteket a nemzetközi terrorizmus elleni harc óriási eredményének minősítette.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.