
Fotó: Rompres
2007. december 17., 00:002007. december 17., 00:00
A rendezésnek garantálnia kell a koszovói jogállamiság, az ottani kisebbségek, valamint a kulturális és vallási örökség védelmét. Abban ugyanakkor nem tudtak közös álláspontot kialakítani, hogy az EU elismerje-e a tartomány függetlenségét, több tagállam ugyanis – köztük a legvehemensebben Románia – jelezte: nem kíván támogatni egy ilyen döntést.
Az EU szerint a kilencven százalékban albánok lakta Koszovó ügyében foglalt álláspont egyedi jellegû, és nem képez precedenst más konfliktusok rendezését illetõen. Az uniós országok kormányait képviselõ Európai Tanács kész vezetõ szerepet játszani a regionális stabilitás megerõsítésében, és Koszovó jogállásának rendezésében. Az EU az európai biztonsági és védelmi politika (ESDP) keretében kész mielõbb missziót küldeni a koszovói nemzetközi civil jelenlét megerõsítésére. A részleteket, a küldetés pontos feltételeit és körülményeit a külügyminiszterek tanácsa keretében határozzák majd meg. A misszió létszáma nem fogja meghaladni a négyszáz fõt. Ezzel egy idõben az Európai Tanács világos európai perspektívát ajánl a térség egészének, egyértelmûvé téve, hogy a Nyugat-Balkán összes országát hosszabb távon az EU keretében kívánja látni. A résztvevõk kifejezték elkötelezettségüket Szerbia mielõbbi integrációja mellett, és hangsúlyozták, hogy készen állnak aláírni a társulási és stabilitási megállapodást, arra bátorítva Belgrádot, mielõbb teljesítse a még fennmaradó feltételeket.
Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindenki látja, Koszovó függetlensége elkerülhetetlen. Traian Bãsescu román államfõ ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Bukarest nem kívánja elismerni az albánok lakta tartományt, ha az egyoldalúan mondja ki függetlenségét. Az államfõ leszögezte: amíg nem születik ENSZ-határozat Koszovó függetlenségérõl, Románia nem ismeri el a tartomány önállóságát. Az elnök szerint ezt az álláspontot a nemzeti érdek diktálja. Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ szintén leszögezte, hogy Románia nem kívánja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Románia mellett Spanyolország, Görögország, Ciprus és Szlovákia ismét jelezte, hogy ebbõl a szempontból aggályosnak tartja a tartomány elismerését. Az uniós vezetõk mindenesetre kilátásba helyezték Szerbia uniós integrációs folyamatának felgyorsítását, beleértve a tagjelölti tagság lehetõség szerinti korai elnyerését.
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elutasította az EU-csúcs határozatait, és elfogadhatatlannak minõsítette, hogy Koszovóra, a Szerbiához tartozó tartományra mint legitim, jövõbeli demokratikus államra utaljanak, s hogy arról beszéljenek: egy EU-missziót küldenek a tartományba, amely ott – mint Kostunica fogalmazott – végrehajtja majd Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervét „egy bábállam létrehozásáról.\"
Hírösszefoglaló
Koszovó: a jogok elismerésének mércéje
Azon országok, amelyek nem biztosítottak a területükön élõ kisebbségek számára minden jogot, várhatóan nem fogják elsimerni Koszovó függetlenségét – vélte Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselõje. Antal szerint az, hogy az Európai Unió tagállamai elismerik a tartomány önállóságát, jelzi, hogy az adott országban sikerült vagy sem megoldani a kisebbségek jogainak kérdését. A képviselõ mindezt arra reagálva jelentette ki, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ közölte, Románia nem kívánja elismerni a tartomány függetlenségét.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.