Fotó: MTI
2007. március 08., 00:002007. március 08., 00:00
A kormányfő szerint anemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikaimegosztottság exportjáról, hanem a nemzetiösszefogásról kell szólnia. Aminiszterelnök külpolitikai szakértők és adiplomáciai testület tagjai előtt a Magyar TudományosAkadémia épületében mondott beszédébenkifejtette: a határon túli magyar közösségekiránt érzett felelősséget és aszomszédságpolitikát egymásra valótekintettel, a dolgok összetettségében lehethatékonyan összehangolni.
A magyar külpolitikának abelső reformok sikerét kell szolgálnia, utóbbinélkül Magyarország a kontinens perifériájárasodródhat, megerősödhet a nemzeti radikalizmus ésa bezárkózás, mondta Gyurcsány.Hangsúlyozta: a reformpolitika az egyetlen hatékonyeszköz Magyarországon és Közép-Európábana nemzeti radikalizmus, a bezárkózás ellen.
A kormányfő közölte:az aktívabb, árnyaltabb, hatékonyabb magyarkülpolitika érdekében létrehozzák aMagyar Kül- és Biztonságpolitikai Tanácsot,amelyet Valki László nemzetközi jogász,egyetemi tanár fog vezetni.
„Magyarország érdekeaz, hogy egy erős, önálló döntési éscselekvési képességgel rendelkező, egységesEurópai Unió alakuljon ki, olyan, amely egyenrangúpartnere, nem pedig ellensúlya az Egyesült Államoknak”– fogalmazott a kormányfő, aki szélesebb ésmélyebben integrált európai együttműködésttart szükségesnek, ugyanakkor az EU-ban látja anemzeti karakter, a nemzeti érdekek jobb képviseletilehetőségét is. Hangsúlyozta Európanyitottságának megőrzését is, részbena szomszédok, részben más térségekfelé.
A kormányfő szorgalmaztaHorvátország mielőbbi felvételét azUnióba, Koszovó ügyéről szólvapedig azt mondta, olyan megoldásban bízik, amelyéletképes, és valamennyi ott élőközösség érdekeit figyelembe veszi. Úgyvélte, ehhez az Ahtisaari-csomag jó kiindulóalap.
Gyurcsány Ferenc szerint azolaj- és gázszállítási problémákraa közös, átfogó európaienergiapolitika kialakítása lehet a megoldás,amíg azonban ez nem jön létre, Magyarországönálló energiapolitikát is folytatOroszországgal. Az elmúlt időszak problémáikapcsán úgy fogalmazott, Moszkva nem Európátakarta megzsarolni, ugyanakkor Európa energetikaikiszolgáltatottsága egyre fokozódik.
Az évértékelőbeszéd előtt Göncz Kinga külügyminisztermondott bevezetőt, megerősítve, hogy a szakértők éscivilek bevonásával készülő újkülkapcsolati stratégia nyárra elkészül.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok