Születésnapját üli az EU

Az eseményt nagyszabásúrendezvénysorozattal készül megünnepelni azidéntől immár 27 tagú Unió, a központirendezvényeket a soros elnöki tisztséget betöltőNémetország fővárosában, Berlinbenrendezik, de az Unió fővárosában, Brüsszelbenis koncertmaratonnal emlékeznek a történelmieseményre. Természetesen a tagállamok vezetőiis jelen lesznek az ünnepségeken, ahol informáliscsúcstalálkozón emlékeznek meg az„alapító atyákról”.
A hivatalos megemlékezésekkelpárhuzamosan a többi uniós polgárt isvárják a különböző kulturális ésszórakoztató rendezvényekre. Az ünnepségektulajdonképpen már 24-én este elkezdődnek aKlubok és múzeumok európai éjszakájaelnevezésű különleges rendezvénnyel: aberlini múzeumok hajnali kettőig nyitva tartanak, ésválogatott európai műalkotásokkal várjáka kontinens művészeti örökségévelmegismerkedni vágyó látogatókat.Ugyancsak szombaton este 27 berlini bárban és klubban27 zenekar lép fel – mindegyik tagállamképviseletében. Március 25-én nagyszabásúszabadtéri koncertnek ad otthont a német fővárosa Brandenburgi kapu körüli területen. A koncertenfellép Gianna Nannini olasz rockénekes, a berlini MIA,illetve a dán Outlandish együttes és mégsok más zenész.
A színpadi produkciókonkívül utcai előadóművészek ésszínházi csoportok gondoskodnak a közönségszórakoztatásáról, akik a rendezvényenműködő információs pontoknál az EurópaiUnióval kapcsolatos ismereteiket is bővíthetik.
Ugyancsak vasárnap kezdődik azaz információs kampány is, amelynek sorána kezdeményezés résztvevői ötvennéltöbb németországi városba látogatnakel. A kampányt Angela Merkel német kancellár,José Manuel Barroso, az Európai Bizottságelnöke, valamint Hans-Gert Pöttering, az EurópaiParlament elnöke indítja útnak.
Az ünneplés ugyanakkor nemteljesen felhőtlen, hiszen az aktuális viták azértrányomják bélyegüket az évfordulóra.A tagállamok képviselői megegyeztek példáulabban, hogy a közös ünnepi nyilatkozatban nem említikmeg az európai alkotmányt, hogy ne mérgesítséktovább az uniós alaptörvény körülivitákat. Mint ismeretes, a Valéry Giscard d’Estaingvolt francia államfő vezette testület általkidolgozott alkotmánytervezet gyakorlatilag megfeneklett,miután két éve mind a francia, mind a hollandpolgárok népszavazáson utasítottákel a dokumentum alkalmazását. Bár a jelenleginémet elnökség nevében Angela Merkel németkancellár a legfontosabb célok között neveztemeg az alkotmányos szerződés ügyét, ajelek szerint eddig mérsékelt siker koronáztaerőfeszítéseit, erre enged következtetni egyberlini illetékes nyilatkozata, amely szerint az alkotmánykifejezés problémákat gerjeszt, ezértkell kihagyni a nyilatkozatból. „Nem akarunk barikádokatemelni csak azért, hogy a szövegbe bekerüljönaz alkotmány témája is” – közölteaz egyik német elnöki tanácsos, hozzátéve:a cél, hogy sikerüljön kompromisszumra bírnia tagállamokat az alapdokumentum kérdésében.Hasonló vitákat gerjesztett a közös európaifizetőeszköz mint a közös gazdaságpolitikaegyik vívmányának megemlítése is,amelylyel kapcsolatosan elsősorban a britek emeltek kifogást.Nem is csoda, hiszen Nagy-Britannia továbbra sem tagja avalutauniónak, és – ünnep ide vagy oda – ajelek szerint a közeljövőben nem is lehet arra számítani,hogy részesévé kíván válnia „sikertörténetnek”.

B. L.

AZ EU legfontosabb alapdokumentuma

A Római Szerződéskéntismert dokumentum – teljes címén Szerződés azEurópai Gazdasági Közösséglétrehozásáról – annak nyománjött létre, hogy az ötvenes évek másodikfelére a hidegháborús megosztottságárnyékában a nyugat-európai államokvezetői szorosabb együttműködésre kívántaklépni. Ezt elsősorban gazdasági téren láttákmegvalósíthatónak, abban a reményben,hogy a gazdasági integráció idővel a politikaiintegrációhoz is elvezet. Ennek nyomán dolgoztaki 1956-ra a belga Paul-Henri Spaak vezette bizottság avámunióra épülő közös piacmegvalósításának tervét. A tervelfogadása után a hat alapító ország1957. március 25-én Rómában aláírtaaz Európai Gazdasági Közösséget (EGK)és az Európai Atomenergia Közösséget(Euratom) megalapító szerződéseket. Mígaz EGK a gazdasági integráció, az egységesbelső piac megteremtését tűzte ki célul, addigaz Euratom a nukleáris energia polgári célúfelhasználását koordinálta a résztvevő országok körében.
A Római Szerződést azintegrációs folyamat kiemelkedően fontos szerződéseiközött is a legfontosabbként tartják számon.Saját belső alkotmány hiányában az EUdöntéshozói a mai napig a Római Szerződésttartják kiindulási pontnak olyan nagy jelentőségűdöntések meghozatalánál, mint például:milyen tagjelöltek vehetők fel az Európai Unióba(utóbbiak az úgynevezett koppenhágaikritériumok). Az EGK-szerződés preambulumábanáll az azóta híressé váltcélkitűzés, hogy „Európa népei közöttegyre szorosabb uniót” hozzanak létre. A RómaiSzerződést az 1993-as maastrichti szerződésselmódosították, ekkor kivették a hivatalosalapító okirat címéből a gazdaságijelzőt.