
ÖSSZEFOGLALÓ – A nyomozás vezetői szerint valószínűleg már egy éve tervezte a vérengzést a pénteki müncheni lövöldözés elkövetője, aki megfogalmazott egy kiáltványt is. Kiderült, a 18 éves, német–iráni kettős állampolgár Ali David Sonboly tavaly felkereste a 15 halálos áldozatot követelő winnendeni ámokfutás helyszínét, és ezután kezdhetett hozzá a vérengzés kiterveléséhez. Az elkövető 9 embert lőtt agyon, többnyire kiskorúakat – köztük egy 15 éves magyar fiút – az Olympia bevásárlóközponttal szemben lévő gyorsétteremben, majd végzett magával.
2016. július 24., 18:082016. július 24., 18:08
2016. július 24., 18:542016. július 24., 18:54
Sajtóinformációk szerint több lelki betegségben szenvedett és gyógyszeres kezelés alatt állt a kilenc halálos áldozatot és több mint harminc sebesültet követelő müncheni lövöldözés elkövetője. A fiú Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos csodálója volt.
Valószínűleg már egy éve tervezte a vérengzést a müncheni lövöldözés elkövetője, és megfogalmazott egy kiáltványt is – közölték a nyomozás vezetői vasárnap a bajor tartományi fővárosban. A müncheni ügyészség, a városi rendőrség és a bajor tartományi bűnügyi hivatal (LKA) közös sajtótájékoztatóján elhangzott, a 18 éves német–iráni kettős állampolgár tavaly felkereste a Baden-Württemberg tartományi Winnendent, ahol 2009-ben egy 17 éves középiskolás lemészárolta kilenc diáktársát és három tanárát, majd iskolája közelében agyonlőtt három járókelőt, és végzett magával. Ali David Sonboly számítógépén találtak egy kiáltványt, a szöveg elemzése még nem ért véget. Egyelőre nem tudni, hogy miért éppen München északi részén, az Olympia bevásárlóközponttal szemben lévő gyorsétteremben kezdett lövöldözni, de az biztosnak tűnik, hogy áldozatait nem célzottan választotta ki. „A környék lakossági összetételéből is adódik, hogy a gyorsétteremben mindig vannak migránsgyerekek\" – mondta Robert Heinberger, az LKA vezetője.
Ali David Sonboly egy 9 milliméteres, illegálisan tartott fegyverrel kezdett lövöldözni pénteken délután München északi részén egy gyorsétteremben és az Olympia bevásárlóközpontban. Kilenc embert agyonlőtt, majd elmenekült és végzett magával. Tüzeltek rá civil ruhás rendőrök, de a boncolás alapján nem sebesítették meg. Holttestére egy közeli mellékutcában találtak rá. Kezdetben szemtanúk beszámolói alapján úgy tűnt, hogy hárman kezdtek lövöldözni. Ez valószínűleg azért alakult így, mert két ember egy autóval feltűnően gyorsan távozott a helyszínről. Időközben megtalálták őket és megállapították, hogy nincs közük a bűncselekményhez.
A nyomozás előzetes megállapításai alapján röviddel a lövöldözés előtt Sonboly igyekezett minél több embert a gyorsétterembe csábítani egy közösségi portálon álnéven megjelentetett bejegyzésekkel. Robert Heinberger, a bajor tartományi bűnügyi hivatal vezetője elmondta, a fiatalember az illegálisan tartott fegyverrel és 300 tölténnyel felfegyverkezve kezdett lövöldözni. A szobájában találtak egyebek mellett ámokfutásról szóló újságcikkeket és egy könyvet, amelynek az a címe, hogy Ámokfutás fejben – miért gyilkolnak az iskolások. A bűnügyi nyilvántartásokban két ügyben szerepelt, egy testi sértés és egy lopás sértettjeként. Ügyében a német hatóságok nem találtak semmilyen politikai vonatkozást, szerintük a történteknek nincs köze a menekültek témájához. Az eddigi adatok alapján arra utaló jelek sincsenek, hogy a Münchenben született és nevelkedett Sonbolynak bármi köze lett volna az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista szervezethez.
Sajtóhírek szerint a fiatal ámokfutó több lelki betegségben szenvedett és gyógyszeres kezelésben részesült. A Süddeutsche Zeitung német lap vasárnap a hírportálján a nyomozás menetét ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, a fiatalembert depresszió, figyelemzavar és szociofóbia (bizonyos szociális, nyilvános helyzetekben fellépő szorongás) miatt kezelték, és tavaly két hónapig egy müncheni klinika pszichiátriai osztályán feküdt, mindemellett erősebben foglalkoztatta az ámokfutás témája, mint ahogy azt a nyomozás kezdetén feltételezték. A winnendeni mészárláson kívül nagyon érdekelte a norvég Anders Behring Breivik ámokfutása – a 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás – is, amely napra pontosan öt évvel a bajor tartományi fővárosban pénteken elkövetett bűncselekménye előtt történt.
Sonboly érdeklődését jelzi a többi között, hogy számítógépén tárolta Breivik 1500 oldalas kiáltványát, amelyet a norvég ámokfutó röviddel a vérengzés előtt tett fel az internetre. Fegyverét az internet darknet néven ismert részén szerezte be, amelyet a névtelenséget biztosító speciális technológia miatt főleg bűnözők használnak. Egy úgynevezett reparált színházi fegyvert szerzett, vagyis színpadi kelléknek használt, lövedék kilövésére alkalmatlanná tett fegyverből használható lőfegyverré visszaalakított pisztolyt.
Arra utaló nyomokat is találtak, hogy nagyon sokat játszott belső nézőpontú – a játékteret a játékos szemszögéből ábrázoló – erőszakos online játékokkal, mindenekelőtt a Counterstrike nevű játékkal, ami a nyomozás vezetői szerint nem szokatlan ámokfutóvá váló embereknél. A vasárnapi sajtótájékoztatón a többi között azt is elmondták, hogy a fiút 2012-ben bántalmazták iskolatársai, akik ellen testi sértés miatt eljárás indult. Nem tudni, hogy ez a sérelem milyen kapcsolatban van az ámokfutással, az viszont biztos, hogy bántalmazói nincsenek az áldozatok között. Sok további részletet nem sikerült még tisztázni. Az ámokfutó a szüleivel lakott, de ők nincsenek kihallgatható állapotban.
A müncheni tragédia után Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt tervezi, hogy felülvizsgálja a fegyverhez jutás és fegyvertartás törvényeit, és szükség esetén javít rajtuk. A tárcavezető közölte, a német fegyvertörvények már eddig is nagyon szigorúak voltak, és megfelelőnek tartja őket, éppen ezért rendkívül fontos kideríteni, miként jutott mégis a 18 éves lövöldöző a pisztolyhoz. De Maiziere egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a münchenihez hasonló vérengzésekben az interneten elérhető erőszakos videóknak és az erőszakos számítógépes játékoknak is van szerepük.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!