
Békésnek mutatkozik. Ahmed as-Saraa a Szíria elleni szankciók feloldását kéri
Fotó: Videófelvétel/HTS
Szíria tényleges vezetője, Ahmed as-Saraa szerint az ország kimerült a háborúban, és nem jelent fenyegetést sem a szomszédaira, sem a Nyugatra.
2024. december 19., 11:292024. december 19., 11:29
Emellett a BBC-nek Damaszkuszban adott interjújában a Szíriát sújtó szankciók feloldására szólított fel.
– mondta.
Saraa vezette azt a villámoffenzívát, amely kevesebb mint két hete megdöntötte Bassár el-Aszad rendszerét. Ő a Hajat Tahrir as-Sám (HTS), a lázadó szövetség meghatározó csoportjának vezetője, és korábban Abu Mohammed al-Dzsúláni álnéven volt ismert.
Azt mondta, hogy a HTS-t törölni kell a terrorszervezetek listájáról, ugyanis többek között az ENSZ, az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság is annak minősíti, mivel az al-Kaida egyik csoportjaként indult, amelytől 2016-ban szakadt el.
Nem támadnak civileket vagy polgári területeket – mondta. Sőt, az Aszad-rezsim áldozatának tekintették magukat.
Saraa tagadta, hogy Szíriát Afganisztán változatává akarná változtatni, mivel szerinte a két ország nagyon különböző, más-más hagyományokkal rendelkeznek: Afganisztán törzsi társadalom volt, míg Szíriábanmás volt a gondolkodásmód.
„Idlíbben már több mint nyolc éve vannak egyetemeink” – mondta Saraa, utalva Szíria északnyugati tartományára, amelyet 2011 óta a lázadók tartanak ellenőrzésük alatt.
„Azt hiszem, a nők aránya az egyetemeken több mint 60 százalék” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy engedélyezik-e az alkoholfogyasztást, Saraa azt mondta: „Sok olyan dolog van, amiről egyszerűen nincs jogom beszélni, mert ezek jogi kérdések”.
Hozzátette, hogy
Saraa az interjú során végig nyugodt volt, civil ruhát viselt, és igyekezett megnyugtatni mindazokat, akik úgy vélik, hogy csoportja nem szakított szélsőséges múltjával.
A BBC ugyanakkor megjegyzi: sok szíriai nem hisz neki, és Szíria új vezetőinek a következő hónapokban végrehajtott intézkedései jelzik majd, hogy milyen országot akarnak Szíriából csinálni.
Eközben
Műholdfelvételek katonai járművek konvojait mutatják egy orosz ellenőrzés alatt álló nyugat-szíriai kikötőben és légibázison.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban szállító repülőgépek is érkeztek és távoztak az országból.
A BBC Verify geolokációs videókat is készített, amelyeken orosz katonai teherautók hatalmas oszlopai haladnak észak felé, e bázisok felé.
Az Institute for the Study of War szerint
A washingtoni székhelyű agytröszt hozzátette, hogy a katonai járművek mozgatása elővigyázatossági intézkedés lehet, amíg Moszkva tárgyalásokat folytat az új damaszkuszi kormánnyal.
Oroszország jelentős katonai jelenléttel rendelkezett Szíriában Bassár el-Aszad uralma idején, és segített őt hatalmon maradni a polgárháború 2011-es kitörése után.
Mindkettő kulcsfontosságú stratégiai bázissá vált Oroszország számára, mivel így könnyebben hozzáférhet a Közel-Kelethez, Észak-Afrikához és a Földközi-tengerhez.
Aszad bukása azonban kérdéseket vetett fel Oroszország jövőbeli szíriai jelenlétével kapcsolatban. Moszkva tárgyalásokat szeretne folytatni az új rezsimmel.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!