Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A kormány azon dolgozik 2010 óta, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok érezzék, az anyaország nem mondott le róluk – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa pénteken Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 19. továbbképzésének záróünnepségén.
2019. augusztus 30., 20:462019. augusztus 30., 20:46
Szilágyi Péter elmondta: azért, hogy ezt az érzést erősítsék, első lépésként módosították az állampolgársági törvényt, hogy a diaszpórában élők a Kárpát-medencei magyarság mellett könnyített módon szerezhessenek magyar állampolgárságot, második lépésként pedig elfogadták 2011-ben az alaptörvényt.
– mondta a miniszteri biztos.
Kifejtette, hogy 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor-program; 2017-ben nyílt pályázati rendszer indult a diaszpórában élő magyar szervezetek számára, amelynek éves kerete ötszázmillió forint; elindult a Rákóczi Szövetséggel együttműködve egy dipaszpóra-táboroztatási program; a nemzetpolitikai államtitkárság továbbképzéseket tart a hétvégi iskolákban dolgozó pedagógusoknak, idén februárban több mint százan vettek részt egy ilyen képzésen.
Szilágyi Péter megköszönte a képzésen résztvevőknek, hogy a diaszpórában élő magyar közösségekben időseket és gyermekeket is segítenek, megismertetik velük a magyar nyelvet és kultúrát, ezáltal megerősítik magyarságukban az egész közösséget.
A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával együttműködve. Idén 13 országból 32-en vettek részt az egyhetes képzésen. Érkeztek pedagógusok az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztriából, Ausztráliából, Brazíliából, Ciprusról, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Izlandról, Kanadából, Németországból, Paraguayból és Svédországból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!