Fotó: mti
A magyarországi rendet veszélyezteti a brüsszeli bevándorlási politika, és a kvótareferendummal a magyar emberek megállíthatják ezt a politikát – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
2016. július 07., 15:202016. július 07., 15:20
2016. július 07., 17:592016. július 07., 17:59
Szijjártó Péter közölte: ez lesz az első alkalom, amikor európai emberek mondhatnak véleményt arról, hogy a brüsszeli bevándorlási politika milyen mértékben veszélyezteti Európa egységét és magukat az európai országokat.
„Nálunk rend van, az itt élő emberek és az ide befektetett tőke biztonságban van” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, ez olyan előny, amelyet „a brüsszeli bevándorlási politika egyértelműen veszélyeztet”, ezért van nagy jelentősége a népszavazásnak. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországnak mind politikailag, mind gazdaságilag az az érdeke, hogy az Európai Unió tagja legyen. Ezt senki nem vitatja – jelentette ki, megjegyezve, az unió azonban reformokra szorul. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter azt mondta, hogy az európai intézmények mára nagyon messzire kerültek az európai emberektől, a brüsszeli politika „köszönő viszonyban sincs az európai hangulattal, (...) az európai emberek akaratával\".
A téma kapcsán Kövér László, az Országgyűlés elnöke a negyedik Martosi Szabadegyetemet elindító fórumon szerdán arról beszélt: Európa útelágazáshoz ért, el kell dönteni, hogy föderalisztikus, Brüsszel által irányított politikai unió, vagy egy alapvetően keresztény kulturális közösségekre épülő népek Európája lesz-e. A házelnök elmondta: a migránsok beáramlását támogató „Wilkommenskultur” céljairól kiderült, hogy annak hátterében nem a munkaerőhiány megoldását célzó igyekezet, hanem Európa kulturális, etnográfiai térképének átalakítása áll, s ez párhuzamban van az Európai Unió központosítását célzó törekvésekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!