Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: MTI
Az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
2018. március 01., 16:562018. március 01., 16:56
2018. március 01., 16:572018. március 01., 16:57
Szijjártó Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére arra reagált, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a kisebbségek, ha a 10 százalék fölötti hányadot elérik egy bizonyos térségben, használhassák a saját nyelvüket.
„Ukrajnában brutális támadást indítottak a nemzeti közösségek ellen, nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a KMKSZ székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget biztosított, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket” – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint egy jogállamban nem történhetne meg az, ami Ukrajnában megtörténik. A tárcavezető hozzátette, miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, „hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel”.
Hangsúlyozta: jelenleg három nyelvtörvény van az ukrán parlament előtt, mindhárom sokkal rosszabb annál, mint amit az ukrán alkotmánybíróság szerdán megsemmisített. Eddig 10 százalékhoz kötötték a nyelvhasználat határát, a mostani tervezetek 33 százalékhoz akarják kötni. A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlani integrációs törekvéseit, amíg helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Hozzátette: Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az EU és a NATO felé őszintén közeledő országot.
Ezzel egy időben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát ért támadás ügyében arról beszélt, a magyar kormány nem hagyhatja, hogy akár csak egyetlen magyart is megfélemlítsenek Kárpátalján. Megerősítette, hogy a kabinet úgy döntött, biztosítja a székház helyreállításának költségeit. Lázár János közölte: a kormányt aggodalommal tölti el, hogy egy hónapon belül ez már a második olyan súlyos atrocitás volt, amelyet magyar sérelemre követnek el Kárpátalján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!