Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a szomszédban dúló háború árát, ezért különösen megdöbbentőek a hazánk biztonságos energiaellátását veszélybe sodró nyilatkozatok a baloldali politikusok részéről – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
2022. március 02., 12:422022. március 02., 12:42
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón felelőtlennek nevezte azokat a szereplőket, akik a gázszállítások és a paksi bővítés leállítását kezdeményezték.
„Szeretném világossá tenni, hogy ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és akkor nem lesznek munkahelyek (.) Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, akkor brutális energiaáremelkedés következik” – figyelmeztetett.
– szögezte le, és rámutatott, hogy mára meglett a brüsszeli szankciós politika első áldozata, mégpedig a magyarországi és ausztriai Sberbank.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia az utóbbi tizenkét évben sokat tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen. „És ha valamikor, akkor most igazán tudjuk értékelni a békés együttélés jelentőségét” – fogalmazott.
Továbbá aláhúzta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke a tavalyi 45 százalékos növekedést követően elérte a négymilliárd eurót, ami rekordnak számít. Szerbiában pedig eközben 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amihez hozzájárult az OTP és a Mol ottani működése is.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében 14 174 helyi vállalkozásnak 61 milliárd forint (959 930 160.00 lej) támogatást nyújtottak, s ennek nyomán 123 milliárd forint (1 935 596 880.00 lej) értékben jöttek létre beruházások.
Végül pedig bejelentette, hogy szerb kollégájával megállapodtak a határátkelés felgyorsításában: a röszkei és a tompai átkelőnél technológiafejlesztést és kapacitásbővítést hajtanak végre, Hercegszántónál pedig lehetővé teszik a teherforgalmat.
Oroszország „igazságos háborút” vív Ukrajnában, és védi a Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban élő „milliók” döntését, hogy Moszkvával szövetkezzenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy hétfő este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét.
Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Donald Trump amerikai elnök szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke csatlakozni szeretne a Gázát felügyelő nemzetközi testülethez, amely az amerikai terv szerint véget vetne a háborúnak.
Friedrich Merz német kancellár hétfőn kijelentette, hogy Európa „nem háborúzik Oroszországgal, de már nem is él békében vele”.
Moldovában többséget szerzett a Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) a parlamenti választáson, ami nyomán enyhülhet a feszültség, de a Kreml megpróbálja visszaszerezni a befolyását – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János elemző.
A Gázai övezet „terrormentességét”, a békét vállaló Hamász-tagoknak amnesztiát, fogolycserét, minden harc leállítását és a túszok elengedését, illetve kiadását is tartalmazza Donald Trump amerikai elnök béketerve.
Európa környezeti állapota nem jó, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ – közöle jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.
Nincs olyan csodaszer, amely most megváltoztathatná a ,,kijevi rezsim helyzetét” a frontokon – jelentette ki Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője hétfőn arra reagált, hogy Ukrajna amerikai Tomahawk manőverező repülőgépeket kaphat.
Visszakéri a néhány éve megvont moldovai állampolgárságát Traian Băsescu volt román államfő.
szóljon hozzá!