Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésen
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben azon a sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásuk után tartott vendéglátójával.
2021. január 27., 13:182021. január 27., 13:18
2021. január 27., 14:362021. január 27., 14:36
Szijjártó Péter elmondta: arra kérte hivatali partnerét, hogy kezdjenek közös munkába a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvény ügyében, és a két ország között létrehozott közös oktatási munkacsoport kezdjen konzultációkat. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ha ezeken az egyeztetéseken megoldást találnak, akkor „nagyon komoly teher kerülhet le” a kétoldalú kapcsolatokról.
A magyar miniszter hozzáfűzte: ukrán partnere biztosította afelől, hogy a készülő kisebbségi törvényről is érdemi párbeszédre kerül sor, amelybe bevonják a magyar nemzetiség képviselőit. Kifejtette, hogy a magyar kormány a kárpátaljai magyar nemzeti közösségre úgy tekint, mint összekötő kapocsra a két ország között, és e tekintetben mint erőforrásra. „Amikor mi támogatjuk a magyar nemzeti közösséget, akkor a hitünk szerint erősítjük a magyar–ukrán együttműködést is. Ezért arra kérjük Ukrajna minden polgárát, hogy így tekintsen a Magyarországról érkező támogatásokra” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Felsorolta egyebek között, hogy már elkészült a záhonyi Tisza-híd felújítási terve, a magyar fél kész új határátkelőt nyitni Nagyhódos és Palád között, 50 millió euró hitellel készül támogatni kárpátaljai útépítési terveket, és eddig összesen 16 milliárd forint hitellel támogatott 34 ezer kárpátaljai pályázatot, továbbá készen áll az M3-as és az M34-es autópályák elvezetésére az ukrán határig, és kész részt venni ukrajnai infrastruktúra megépítésében is.
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
A humanitárius támogatások közül Szijjártó kiemelte, hogy eddig 2300 olyan ukrán kisgyermek kapott lehetőséget magyarországi táborozásra, akiknek a szülei a kelet-ukrajnai harcokban érintettek voltak. Elmondta, hogy amennyiben a koronavírus okozta járványhelyzet ezt megengedi, a gyermekek táboroztatása idén is folytatódik. Az MTI kérdésre hozzátette, hogy eddig a Donyec-medencei harcokban megsérült 42 ukrán katona számára biztosítottak Magyarországon egészségügyi ellátást, rehabilitációt. Készen áll Magyarország ennek a programnak a folytatására is, ha ezt a járványhelyzet majd lehetővé teszi.
Dmitro Kuleba kiemelte: nincs semmilyen alap azt feltételezni, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség hajlana a szeparatizmus felé, de azt sem, hogy az ukrán állam bármilyen kárt akarna okozni az Ukrajnában élő magyaroknak. „Határozottan elítélek minden, az ukrajnai magyar kisebbséggel szembeni negatív megítélést, és elfogadhatatlannak tartok minden ukránellenes retorikát, amely időnként egyes politikai körökből hallható” – szögezte le.
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, továbbá Ukrajnát az Európai Unióban. Megerősítette, hogy továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója. Hozzáfűzte: dolgoznak azon, hogy ez a találkozó a lehető legeredményesebb legyen és új lapot nyisson a kétoldalú kapcsolatokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!