Kairat Abdrakhmanov, az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottja Szijjártó Péterrel találkozott Budapesten
Fotó: Facebook
A magyar külpolitika egyik mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.
2021. augusztus 26., 12:482021. augusztus 26., 12:48
2021. augusztus 26., 12:522021. augusztus 26., 12:52
A tárcavezető Kajrat Abdrahmanovot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottját fogadta Budapesten, majd ezt követően hangsúlyozta, hogy a kormány a határon túli magyarokra erőforrásként tekint, kapocsként Magyarország és a szomszédos államok között – áll a tárca közleményében.
Kiemelte, hogy bár a nemzetközi jog több ponton rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait, sajnos, ezek a garanciák nem mindig és nem mindenhol érvényesülnek.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy Horvátországgal és Szlovéniával igazán súlyos kisebbségügyi kérdések nem voltak, Szerbiával pedig „történelmi léptékben is a legjobb kapcsolatainkat ápoljuk jelenleg, ami az ott élő magyar nemzeti közösség életminőségén is látszik”.
Elmondta, hogy a kormány ott is a megoldásra törekszik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése nem kétoldalú kérdés, hanem nemzetközi jogi ügy.
A miniszter aláhúzta, hogy Magyarország mindent megtett a jószomszédi viszony érdekében, száztíz lélegeztetőgépet küldött Ukrajnába, a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett családok 2400 gyerekét üdültette, gazdaságfejlesztési programokat finanszírozott Kárpátalján.
– fogalmazott.
Kajrat Abdrahmanov közölte, hogy az ügyben rendszeres párbeszédet folytat az ukrán hatóságokkal, és a kérdés a jövőben is napirenden marad. Hozzátette, hogy előrelépés jeleit látja, és mindkét felet arra buzdítja, hogy keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, amelyekkel a kárpátaljai magyarok helyzete és a két ország közötti kapcsolat javítható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!