Fotó: Juhász Bálint/Facebook
Míg a román kormány kétoldalú megállapodáshoz köti, a bukaresti sajtó pedig támadja Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési programját, addig Szerbiában semmiféle akadályba nem ütközik ugyanaz a rendszer. Juhász Bálint, a magyar támogatást közvetítő vajdasági Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a Krónikának adott interjújában elmondta, a szerb miniszterelnök példaként emelte ki a programot, amely a balkáni ország számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást.
2020. június 11., 14:272020. június 11., 14:27
2020. június 11., 14:342020. június 11., 14:34
– A román kabinet nemrég egy külön román–magyar kormányközi megállapodáshoz kötötte a gazdaságfejlesztési támogatások folytatását. Van-e ilyen jellegű megállapodás a magyar és a szerb kormány között, hogyan viszonyul a belgrádi vezetés a programhoz?
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által kidolgozott és kiharcolt vajdasági gazdaságfejlesztési program a szerbiai törvények teljes tiszteletben tartásával és a magyarországi előírásokkal összhangban működik a Prosperitati Alapítvány gondozásában, az európai uniós elvek figyelembevételével. Külön magyar–szerb kormányközi megállapodás nem született.
Miután Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Pásztor István, a VMSZ elnöke 2015 novemberében bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja az elkészült stratégia megvalósítását, néhány ellenzéki politikus kísérletet tett a kezdeményezés kisiklatására. Nem beszélve egyes vajdasági magyar érdekköröket, amelyek mindent megtettek, hogy lejárassák a még el sem indult programot. Azonban Szerbia kormányfője elmondta, hogy a program nemcsak a vajdasági magyar közösség számára, hanem Szerbia számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást, hozzájárul a GDP növekedéséhez, és adó formájában az államháztartást növeli.
Példaként emelte ki a programot, örömét fejezte ki, hogy Magyarország Szerbiába kíván beruházni, s mindenki mást is támogatni fog, akik ezt szeretné tenni. Ezután a program megvalósítása nem ütközött akadályba Szerbiában.
Hiszen a program átlátható módon, pályázatok útján, szakmai értékelések alapján meghozott döntésekkel valósul meg, amiben nem lehet olyan tendenciákat felfedezni, amelyekkel a közvéleményt riogatták.
– Vajdaságon kívüli országrészekre is kiterjed a fejlesztési program? Szerb nemzetiségűek körében népszerűek a pályázatok?
– A program megvalósításának helyszíne a Vajdaság, ami nemcsak földrajzi, de közigazgatási értelemben is jól behatárolható. Ettől egyszer volt eltérés az eddigi két fejlesztési ciklusban: egy esetben írtunk ki pályázatot vajdasági magyar vállalkozások belgrádi turisztikai beruházásainak megvalósítására. A beszállítói körökön keresztül viszont egész Szerbia területén érezhető a program hatása, nemcsak a Vajdaságban, hanem az ország egész területén ismerik a Prosperitati Alapítvány nevét, tudják, hogy milyen programot valósít meg a VMSZ és a magyar kormány.
A kedvezményezettek egy része szerb nemzetiségű, de zömében vajdasági magyarok élnek a lehetőséggel.
– Összességében milyen a magyar gazdaságfejlesztési program szerb visszhangja? Érik azt politikai vagy médiatámadások?
– A gazdaságfejlesztési program megítélése pozitív Vajdaságban és Szerbiában is. Az eddigi időszakban mintegy 15 ezer pályázatot fogadtunk be, és ebből 13 ezer projektet támogattunk. A megvalósított beruházások összértéke mintegy 300 millió euró, aminek nagyjából a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele önrész és banki hitel, azaz a helyi gazdálkodók és vállalkozók hozzáadott értéke. Ezzel Magyarország az egyik legnagyobb beruházó országgá lépett elő Szerbiában, de a Vajdaságban még kiemeltebben. A program sikeres megvalósítása újabb magyarországi vállalkozásokat vonzott a régióba. Az elmúlt húsz év elmulasztott lehetőségei után ezek igazán jó hírek.
Budapest folytatja a külhoni gazdaságfejlesztési projekteket
Kiemelten fontosnak nevezte Seszták Miklós kereszténydemokrata (KDNP) képviselő tegnap, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. A honatya az Országgyűlés tegnapi ülésén elhangzott felszólalásában elmondta: 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a magyar kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. „A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor” – hangsúlyozta az államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy stratégiai jelentőségűnek tartott szaúd-arábiai olajvezeték, miután ismeretlen drónok támadták meg.
Bármilyen jellegű európai csapatok Ukrajnába vezénylése Oroszország elleni háborút jelentene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
Tagadja a bukaresti orosz nagykövetség, hogy kém lenne az az orosz állampolgár, akit a hét elején tartóztattak le szabotázsakcióra való készülődés gyanúja miatt.
Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Jócskán meghaladja a vízummentességi programba (Visa Waiver) való bekerüléshez szükséges arányt az elutasított román vízumkérelmek száma – derül ki egy friss amerikai jelentésből.
Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok a háború további elhúzódására számít Ukrajnában, ezért arra szólította az országot támogató európai kormányokat, hogy fokozzák a katonai támogatást.
Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
Bűnözői és vállalkozói múlttal is rendelkezett Oroszországban az az orosz állampolgár, akit kedd este kémkedés gyanúja miatt 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!