
Fotó: MTI
2008. március 27., 00:002008. március 27., 00:00
Az ülésnek két témája volt, tájékoztatott Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke: Koszovó függetlensége a vajdasági magyarok biztonsága szempontjából, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális autonómiatervezete. Az MKP nem tagja a tanácsnak, Duray csak megfigyelõként vett részt rajta.
„Az ülésre Csáky Pál kapott meghívót, de megegyeztünk, hogy én veszek rajta részt” – mondta lapunknak Duray. A pártelnököt tegnap nem tudtuk telefonon elérni, Berényi József elnökhelyettes viszont nem tudott errõl. „Most hallottam elõször a tanácsról, nem tudtam azt sem, hogy Duray Miklós megfigyelõként részt vett az ülésen” – mondta lapunknak Berényi. Abban õ sem lát semmi kivetnivalót, ha a koszovói szerbek várható autonómiájára hivatkoznak. „Ez hivatkozási alap lehet, de nem több és nem kevesebb, mint Dél-Tirol esete vagy a finnországi svédek helyzete. Nem hiszem, hogy valamilyen áttörést jelentõ megoldás születik ott” – magyarázta az MKP elnökhelyettese.
Szerinte Szlovákiában olyan megoldást kell találni, mely bírni fogja a magyar kisebbség támogatását, a nemzetközi szervezetek számára is elfogadható, és a szlovák parlamentben is többségi támogatást szerez.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a közelgõ bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul, kérve, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel – közölte Tõkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítõ tanács elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.
A szlovák politikusok közül Jaroslav Paška, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselõje reagált a nyilatkozatra. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy hibás lépés lenne Koszovó függetlenségének elismerése, mivel az csak erõsítené az autonómiatörekvéseket egész Európában. „Elsõsorban természetesen a Magyarországon kívül élõ magyarok körében” – jelentette ki Paška.
A KMAT Tõkés László református püspököt, romániai európai parlamenti képviselõt választotta elnökké. Az új elnök közölte azt is, hogy a szervezet támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erõfeszítéseit.
Válaszol: Duray Miklós, az MKP alelnöke
Szerencsésnek tartja, hogy a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Koszovót emlegette?
A tanács foglalkozott Koszovóval, de fõleg a Szerbia által a koszovói szerbek számára követelt jogok kapcsán. Ez precedenst teremthet, de csak a délvidéki magyarok számára. Szerbiának ugyanis meg kellene adni számukra ugyanazokat a jogokat, mint amelyeket õ követel a koszovói szerbek számára.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyilatkozata támogatja Székelyföld területi autonómiáját is. Ezt reális elképzelésnek tartja?
Székelyföld autonómiája reális elképzelés, persze az más kérdés, hogy megvalósítható-e. Ott három megyében egy tömbben él 600–700 ezer magyar.
A KMAT nyilatkozatából
– szakmai munkacsoportot hoz létre a különbözõ autonómia-koncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából;
– a küszöbönálló bukaresti NATO-csúcs alkalmából a NATO-tagországokhoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történõ kisebbségi autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel;
– szorgalmazza az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek elõmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselõit.
Új Szó Online - Szlovákiai magyar napilap
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.