Számos EP-képviselő szerint aggodalomra ad okot a romániai igazságügyi reform

 A vitában felszólalók többsége az igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságát hangsúlyozta, és annak biztosítására szólította fel a román hatóságokat. Tőkés László erdélyi EP-képviselő felszólalásában üdvözölte a romániai jogállamiság kérdésének a napirendre tűzését. Szerinte ideje volt, hogy az Európai Bizottság szakítson a kettős mérce alkalmazásával, és pártpolitikai elfogultsággal ne csupán Magyarország és Lengyelország ellenében folytasson eljárást a jogállamiság megsértése miatt, hanem Románia balluberális kormányán is számon kérje azt. „Az igazságügyet nem szabad alárendelni a politikumnak, nevezetesen a csontja velejéig korrupt, utódkommunista szocialista pártnak! A jogállamiság sarokköve az, hogy senki se állhasson a törvények felett. Liviu Dragnea büntetett előéletű és büntető eljárás alatt álló oligarchikus pártvezér sem!” – hangoztatta a plenáris ülésen Tőkés László.

A képviselő hozzátette, a jogfosztott romániai magyar közösség az európai demokrácia követelményeivel összhangban, a román többségi társadalommal együtt kiáll a jogállamiság helyreállítása mellett. Ennek összefüggésében Tőkés bírálta az RMDSZ-t, elfogadhatatlannak nevezve a magyar közképviselet „opportunista magatartását”, hiszen köztudott, hogy az RMDSZ szavazatai nélkül az egyes igazságügyi törvénymódosítások nem mentek volna át a bukaresti parlamenten.

Felszólalt Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő is, aki hangsúlyozta, az Európai Uniónak nemcsak a korrupcióellenes harc szemszögéből kellene figyelemmel követnie a romániai igazságszolgáltatási rendszert, hanem az általános jogállami elvek érvényesülését is számon kellene kérnie, az állampolgárok nagy tömegei ugyanis itt érzik leginkább az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságait". A politikus elmondta, az igazságügyi törvények szerinte szükséges módosításainak az állampolgárok érdekében kell megtörténniük és fontos, hogy a politika ne a korrupcióellenes harc intézményrendszerének eszköztárát gyengítse általa. Sógor szerint óriási hiba lenne teljesen elzárkózni a módosításoktól és minden egyes cikkelyben politikai támadást látni az igazságszolgáltatási rendszer ellen.

„A Romániában zajló korrupcióellenes harc és a jogállamiság megerősítése folyamatos erőfeszítéseket igényel, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni a bírálatokat és jelzéseket sem, amelyek az igazságügyi rendszer súlyos működési zavaraira világítanak rá” – mondta Sógor Csaba, aki felszólalásában példaként megemlítette az intézmények irányítóinak politikai elköteleződésére vonatkozó vádakat, a titkosszolgálatokkal való indokolatlan és törvényellenes összefonódásokat és az egyes konkrét ügyekben tetten érhető súlyos túlkapásokat, valamint az alapvető jogelvek semmibevételét is.

Közleményében a szociáldemokrata frakció aláhúzta: „semmifajta politikai színezet vagy nemzeti kötődés nem írhatja felül elkötelezettségünket a jogállamiság mellett. A bukaresti hatóságok azonban őszintén készek rá, hogy magyarázattal szolgáljanak az igazságügyi reformról, a kérdéses ügyeket pedig összhangba hozzák az európai normákkal". „Határozottan visszautasítjuk az ügy átpolitizálását és mindenféle támadást az Európai Néppárt részéről. Nincs „román ügy” Európában. Az EPP-nek és a jobboldali erőknek inkább Magyarországgal és Lengyelországgal kellene foglalkozniuk, amelyek kormányai mélységesen, konkrétan és folytatólagosan veszélyeztetik a demokráciát és a jogállamiságot" – közölte Tanja Fajon, a szociáldemokrata képviselőcsoport egyik alelnöke.

Romániában immáron egy éve szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket a kormánypárt ellen azok a civil szervezetek, amelyek szerint a korrupt politikusok megmentése érdekében akarják átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A kormányoldal szerint viszont a reform azért szükséges, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok is sérülnek. A három törvényből álló igazságügyi csomagból január végén a második jogszabály is megbukott az alkotmánybírósági normakontrollon. A taláros testület várhatóan a jövő héten dönt majd a harmadik törvényről.