Szabad a túszok többsége

A 12 foglyot három csoportban, három különböző helyszínen és időpontban adták át a tálibok a nap folyamán a Nemzetközi Vöröskereszt afganisztáni képviselőinek Gazni város közelében.
Először három nőt engedtek szabadon, és átadták őket egy törzsi vezetőnek, ő adta át őket a Nemzetközi Vöröskeresztnek. A Vöröskereszt illetékese szerint a kiszabadult nők „jól vannak, de nagyon fáradtak”, bővebben azonban nem kívánt nyilatkozni egészségi állapotukról. Mindhármukat gépkocsin szállították el ismeretlen helyre. Néhány órával később négy nőt és egy férfit engedtek szabadon, ám nem ugyanazon a helyszínen, ahol néhány órával korábban a három dél-koreai nőt elengedték.
Újabb néhány órával később további három nőt és egy férfit engedtek el, ismét más helyszínen, mint az előző két alkalommal. A túszok szabadon engedésekor a tálibok szóvivője közölte: terveik szerint mára valamennyi dél-koreai túszukat elengedik.
A dél-koreai keresztény csoport 23 tagját július 19-én rabolták el Gazni tartományban. A túsztartók két férfit még július végén kivégeztek, majd augusztus közepén szabadon engedtek két beteg nőt.
A túszok szabadon bocsátását biztosítandó, Dél-Korea megerősítette azt az ígéretét, hogy az év végéig kivonja Afganisztánból 200 katonáját, és nem engedi meg a keresztény hittérítőknek az ottani tevékenységet. A tálibok a jelek szerint elálltak attól a követelésüktől, hogy a túszok szabadon engedése fejében bocsássák szabadon börtönben lévő társaikat.
A szöuli kormány ugyanakkor igyekezett elvenni az élét a várható nemzetközi bírálatoknak a túszválsággal és a tálibokkal szembeni engedékenységgel kapcsolatban. Szöul szerint az iszlamista szélsőségesekkel tárgyaló küldöttség a keddi, áttörést hozó találkozón nem tett nagyobb engedményeket a táliboknak a 19 túsz szabadon bocsátása érdekében, csupán megerősítette a korábbi dél-koreai terveket, melyek szerint kivonják katonáikat Afganisztánból, és a továbbiakban tartózkodnak a keresztény misszionáriusi tevékenységtől az iszlám országban. A bírálók, mint például a Munhva Ilbo című dél-koreai napilap, már magát a közvetlen tárgyalások tényét is felróják Szöulnak, mint olyan engedményt, amely ellentétes azzal a széles körben elfogadott nemzetközi elvvel, hogy nem tárgyalnak terroristákkal. A lap vezércikke hangsúlyozta: ez a lépés a tálibok imázsának javítását is szolgálta azáltal, hogy „kormányként cselekedhettek”, és ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet a szöuli diplomáciára.
Csjon Ho Szun dél-koreai elnöki szóvivő hangsúlyozta: a kormány igyekezett alkalmazkodni a nemzetközi normákhoz és gyakorlathoz, miközben a legfontosabbnak a túszok életének megmentését tekintette. Hozzátette, hogy Szöul kész megfelelő magyarázatot adni a válság kezeléséről, amennyiben az ügy félreértést okozna a nemzetek közösségében.

Hírösszefoglaló