
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Parlamentul Republicii Moldova
Pattanásig feszült a hangulat a Moldovai Köztársaságban, ahol az államfő felfüggesztésében, a hétvégén megalakult kormány alkotmánybíróság általi megvétózásában és a parlament feloszlatásának szándékában csúcsosodott ki a legutóbbi parlamenti választások után kialakult politikai válság.
2019. június 10., 17:162019. június 10., 17:16
Miközben Igor Dodon felfüggesztett államfő hétfőn az ország Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette, Zinaida Greceanîi házelnök vasárnap este leszögezte: nem oszlik fel a törvényhozás, folytatja a munkáját, és több fontos döntést fog hozni. Ezzel arra reagált, hogy
Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a Velencei Bizottság sürgős állásfoglalását kérte a moldovai eseményekről, a többi között a parlament feloszlatásának jogszerűségéről. Jagland úgy fogalmazott, hogy „nehéz megérteni” az alkotmánybíróság döntéseit, amelyek szemlátomást önkényesek az alkotmány szövege és a nemzetközi jogi normák mércéi szerint.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös közleményében azt írta, hogy az Unió elismeri a parlament által szombaton hozott döntéseket, így a kormánykoalíció létrehozását is. Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból.
Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után, kilencven napon belül, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni, és a kormányalakítással kapcsolatos döntései érvénytelenek lesznek.
A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt azonban a határidő után egy nappal, június 8-án, szombaton jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceanîit választotta házelnökké, és Sandut miniszterelnökké. Az újonnan alakult kormánykoalíció pártjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy nem kilencven napjuk, hanem három kalendáriumi hónapjuk volt a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7-e, hanem 9-e.
Az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt azonban alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanîi és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki.
Az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Párt vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják ellenfelei. Az APA osztrák hírügynökség szerint a Dodont felfüggesztő alkotmánybíróság Plahotniuc markában van.
Eközben az ellenzékbe szorult Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chișinău szívében, a parlament épülete előtt. A tüntetők azt skandálták, hogy „Dodon, te hazaáruló” és lemondását követelték. A hazaárulási vádak azt követően merültek fel Dodonnal szemben, hogy a Plahotniuc tulajdonában lévő egyik televízió az előző este egy magánbeszélgetésről készült videófelvételt közölt, amelyen
és ha szükségessé válna, a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal fennálló konfliktust akár az ország föderális rendszerűvé tételével is hajlandó lenne megoldani.
A feszültség hétfőn fokozódott, a Sandu-kormány a parlamentben, a Filip-kabinet a kormány székhelyén tartott ülést – utóbbi helyszínt délután kommandósok vették körül.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
szóljon hozzá!