Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a Velencei Bizottság sürgős állásfoglalását kérte a moldovai eseményekről, a többi között a parlament feloszlatásának jogszerűségéről. Jagland úgy fogalmazott, hogy „nehéz megérteni” az alkotmánybíróság döntéseit, amelyek szemlátomást önkényesek az alkotmány szövege és a nemzetközi jogi normák mércéi szerint.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös közleményében azt írta, hogy az Unió elismeri a parlament által szombaton hozott döntéseket, így a kormánykoalíció létrehozását is. Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból.

Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után, kilencven napon belül, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni, és a kormányalakítással kapcsolatos döntései érvénytelenek lesznek.
A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt azonban a határidő után egy nappal, június 8-án, szombaton jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceanîit választotta házelnökké, és Sandut miniszterelnökké. Az újonnan alakult kormánykoalíció pártjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy nem kilencven napjuk, hanem három kalendáriumi hónapjuk volt a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7-e, hanem 9-e.

Az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt azonban alkotmánybírósághoz fordult, a taláros testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanîi és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki.

Az előző kormányt adó Moldovai Demokrata Párt vezetőjét, Vladimir Plahotniuc oligarchát korrupcióval és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják ellenfelei. Az APA osztrák hírügynökség szerint a Dodont felfüggesztő alkotmánybíróság Plahotniuc markában van.

Eközben az ellenzékbe szorult Moldovai Demokrata Párt vasárnap tüntetést tartott a főváros, Chișinău szívében, a parlament épülete előtt. A tüntetők azt skandálták, hogy „Dodon, te hazaáruló” és lemondását követelték. A hazaárulási vádak azt követően merültek fel Dodonnal szemben, hogy a Plahotniuc tulajdonában lévő egyik televízió az előző este egy magánbeszélgetésről készült videófelvételt közölt, amelyen

és ha szükségessé válna, a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal fennálló konfliktust akár az ország föderális rendszerűvé tételével is hajlandó lenne megoldani.

A feszültség hétfőn fokozódott, a Sandu-kormány a parlamentben, a Filip-kabinet a kormány székhelyén tartott ülést – utóbbi helyszínt délután kommandósok vették körül.