a román kormánynak is közvetíteni fogja, hogy sem a belső referendum, sem az autonómia nem veszélyezteti az ország integritását. Az EP elnöke szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös akciója viszont sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány támogatását élvezné. Hans-Gert Pöttering megítélésében az Európai Parlament akkor is jobban odafigyelne az erdélyi magyarság kérésére, ha az ország más régiói is jeleznék autonómia-igényüket.
Az erdélyi politikusok tájékoztatták Pötteringet a román csatlakozás óta eltelt fél év tapasztalatairól, s elmondták: nem kétséges, hogy a csatlakozás nyomán Románia bizonyos fokú, szerény előrehaladást ért el. Az is nyilvánvaló viszont, hogy önmagában a csatlakozás nem oldja meg a korrupció ügyét, a pártatlan igazságszolgáltatás terén lévő hiányosságokat, sem a kisebbségi kérdéseket. Felhívták Pöttering figyelmét olyan, az elmúlt két év Romániáról szóló országjelentéseiben már szereplő fontos kérdésekre, mint a kommunizmus alatt elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar felsőoktatás kérdése, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia ügye. Pöttering Tőkés László szerint ígéretet tett, hogy ezekben a kérdésekben továbbra is követni fogják a romániai helyzet alakulását.
A megbeszéléseken szóba került a romániai belpolitikai helyzet is, így a köztársasági elnök, Traian Băsescu elmozdítását célzó, ám kudarcot vallott népszavazás ügye. Tőkés szerint elmondták: bár Băsescu nézetei kisebbségi szempontból nem sokban különböznek a többi vezető román politikustól, de a korrupció elleni fellépésben, a kommunista bűnök leleplezésében, a szekusdossziék átadásában példás eredményt mutat fel. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyarságot az RMDSZ belerángatta ebbe az áldatlan népszavazási ügybe” – nyilatkozta az MTI-nek Tőkés. Szerinte Băsescu megerősítésével megszilárdult a romániai belpolitikai helyzet, s adva vannak az uniós reformok folytatásának feltételei.
Az EMNT és SZNT vezetői Michl Ebner dél-tiroli politikussal és Ignasi Guardans katalán képviselővel is találkoztak. Előbbi azt tanácsolta, hogy az autonómiareferendumba vonják be az egyházakat és a civil társadalmat, míg utóbbi konkrét modellel szolgált. Szerinte a spanyolországi regionalizációs politika Romániában is hatékony lehetne.
A tegnap folytatódó lobbizás során a háromfős küldöttség, többek között, Brian Crowley írországi politikussal, az EP Nemzetek Szövetsége nevű frakció vezetőjével találkozott. Az ír képviselő – aki a romániai kisebbségi helyzet egyik jó ismerője – támogatásáról biztosította a különböző autonómiaformákért harcoló erdélyi szövetségek vezetőit, de arra hívta fel a figyelmüket, hogy a saját nemzete küzdelme is harmincöt évig tartott. „Beszélgetéseink során beigazolódott, hogy helyesen léptünk, amikor megkezdtük az autonómiareferendumot. A legtöbb politikus, aki fogadott, arra biztatott, hogy ne hagyjuk abba, folytassuk, végül pedig Brüsszelben és Strasbourgban ismertessük az eredményeket” – foglalta össze lapunknak a tegnap este véget ért kétnapos tárgyalássorozat eredményeit Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.