
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
A srebrenicai mészárlás áldozatainak újabb tömegsírját fedezték fel a kelet-boszniai Dobro Poljénál, Srebrenicától több mint 150 kilométerre – közölte a szarajevói sajtó csütörtökön.
2021. december 09., 12:332021. december 09., 12:33
2021. december 09., 12:462021. december 09., 12:46
Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának (ICMP) tájékoztatása szerint ez a mészárlás helyszínétől található legtávolabbi tömegsír.
A feltárt tömegsírban található maradványokat összehasonlították az eddig eltűntként számon tartott srebrenicai áldozatok családtagjainak DNS-ével, és tíz esetben egyezést találtak. A maradványokat a boszniai azonosítási központnak továbbították – olvasható a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolójában.
Az ICMP tájékoztatása szerint a most feltárt tömegsír annak a falunak, Godinjska Barának a közelében található, ahol 1995 júliusának közepén a Skorpió elnevezésű félkatonai szervezet tagjai hat srebrenicai férfit lőttek agyon. Az ott készült videofelvételeket a nemzetközi tárgyalásokon bizonyítékként használták fel.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kihantolták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csakis DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondták ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek. Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!