Sorsdöntő voks Szerbiában

A szavazóhelyiségek helyi idõ szerint este nyolcig, lapzártánk utánig tartottak nyitva, és eredménybecsléseket sem tettek közzé, mivel Szerbiában nem készülnek a szavazóhelyiségbõl távozó választók megkérdezésén alapuló exit pollok. Az elsõ eredményekre így késõ estig kellett várni.

A választás tétje óriási: gyakorlatilag arról döntöttek a polgárok, hogy az Európai Unió felé kívánnak haladni, vagy a nacionalista kurzus, és ezzel Oroszország mellett kötelezik el magukat. Az elõzetes felmérések szerint a jelenlegi elnök, Borisz Tadics vezette demokratikus erõk és a szélsõségesen nacionalista, Európa-ellenes, Moszkva-barát erõk támogatottsága szinte teljes mértékben azonos, a Koszovó ügyében képviselt európai uniós álláspont – a tagállamok nagy része elismeri a tartomány függetlenségét – azonban utóbbiak malmára hajthatja a vizet. A választásra jogosultak száma 6 749 688, õk választhatták meg a 250 tagú szerb parlamentet, illetve a vajdaságiak a 120 tagú újvidéki törvényhozást is. Országos szinten 22 pártlista állt össze, amelyek közül 10 a nemzeti kisebbségeké. A jelöltek száma 3137, azaz minden parlamenti helyre több mint tizenketten pályáznak. Ahhoz, hogy egy szerb párt bejusson a parlamentbe, a szavazatok legalább öt százalékát el kell nyernie, míg ez az elõírás a nemzeti kisebbségek képviselõire nem vonatkozik. A számukra kialakított szabályozásnak köszönhetõen 50 százalék körüli részvétel esetén õk 13-14 ezer szavazattal szerezhetnek egy képviselõi helyet, míg a szerb pártoknak elõírt bekerülési küszöb ebben az esetben csaknem 170 ezer.

A 120 tagú vajdasági parlamentet két részletben választják meg. Felét arányos listás szavazással, a felét pedig – mert a tartományi alkotmány szerint minden közigazgatási egységnek rendelkeznie kell legalább egy küldöttel a parlamentben – két fordulóban, amelynél a másodikba az elsõben legtöbb szavazatot szerzett két jelölt kerül.

A néhai Jugoszlávia 18 évvel ezelõtti szétesése óta ez már a nyolcadik parlamenti választás Szerbiában, és a hatodik rendkívüli. Az eddigi parlamentek közül csak kettõ tudta kitölteni teljes, négyéves mandátumát, s a törvényhozások átlagosan csupán 2,2 évig voltak hivatalban. Az, amelyik helyett most újat választanak, alig több mint egy évet „élt”, mivel a múlt év februárjában alakult meg a január 21-i szavazást követõen. Hogy Szerbiában a jelenlegi voksolás után mikor tér vissza az állami élet a normális kerékvágásba, azt nehéz megítélni. A törvények értelmében ugyanis a központi választási bizottságnak négy napon belül, tehát május 15-én éjfélig kell végleges eredményt hirdetnie. Ezt követõen egy hónap áll rendelkezésre a képviselõi mandátumok érvényesítésére s a parlament megalakulására, majd további három hónap telhet el a kormány létrejöttéig. Ha az érintettek minden lehetõséget kihasználnak, Szerbiának legközelebb szeptember 15-én lesz cselekvõképes kormánya.

Hírösszefoglaló