
Fotó: MTI
2007. december 28., 00:002007. december 28., 00:00
„A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki\" – jelentette be döntését az államfõ. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását õ is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvényben alkalmaztak, nem érthet egyet. Sólyom László a siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. A köztársasági elnök megjegyezte, hogy a készülõ törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegérõl, és nem állt elég idõ a rendelkezésükre annak véleményezésére. Véleménye szerint a törvény jövendõ hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítók addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetõdõ. „Mindezek alapján kértem az Országgyûlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (...), másrészt kértem az Országgyûlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebbõl, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot\" – mondta az államfõ. Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes. A szocialista Lendvai Ildikó és Katona Béla közös közleményükben megnyugtatónak, míg az MTI-nek nyilatkozó SZDSZ-es Horn Gábor biztatónak nevezte, hogy Sólyom László nem talált az alkotmánynyal ellentétes paragrafust a törvényben. Szili Katalin házelnök az MTI-nek azt mondta: az Országgyûlés várhatóan a tavaszi ülésszak elsõ napján, február 11-én tûzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt. Hozzátette: a törvényt a záróvita és a zárószavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan még aznap szavaznak is a jogszabályról. A fideszes Mikola István leszögezte, hogy tiszteletben tartják Sólyom László döntését. Hozzátette, bíznak benne, hogy a kormány enged a „szakmai gõgbõl\", és párbeszédet kezdeményez az egészségügyi szakmával. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörû részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetõk. Ha az Országgyûlés újra elfogadja az egészségbiztosítási törvényt, akkor Sólyom Lászlónak már nincs mérlegelési lehetõsége. Az Országgyûlés elnöke által a döntést követõen megküldött törvényt az államfõ köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.