Sólyom az árpádsáv ellen

Az államfő napirend előtt szólalt fel, az őszi ülésszak kezdetén. Az alkotmányosság nem tűri az erőszakot, ezért az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell – mondta az államfő. Sólyom László szerint, amint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. „Nagy kár az országot újabb és újabb jelzőkkel két részre osztani, nemzetiekre és nemzetietlenekre, előrenézőkre és hátratekintőkre, antifasisztákra és fasisztákra” – jelentette ki. Az államfő közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és egyáltalán nem fasiszták. Kiemelte, hogy a jogállam próbája lesz, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Sólyom László beszélt arról, hogy „a sajtóból megismerve néhány vádiratot” megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el a rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, és ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő – jegyezte meg. A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli. Kitért arra is, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés, és az egyesülési jog korlátozására készül. Sólyom László azt mondta, a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani. Ezt ugyanis nem lehet úgy megtenni, hogy ne korlátoznánk mindenki szabadságát is – jegyezte meg. Természetesnek nevezte, hogy a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érzelmekre is épít. Azonban, mint mondta, az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. Véleménye szerint „a 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt”. Az államfő szerint nagy szolgálatot tett Magyarország nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta: Magyarországon nincs fasizmus, és nincs fasiszta veszély sem. De ha nincs, és nem fenyeget fasizmus, mi van, és mi fenyeget Magyarországon? – tette fel a kérdést Sólyom László. „A szakkifejezést használva: a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal” – mondta. Hozzátette: a radikális jobboldal veszélye éppen abban rejlik, hogy ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, s mivel ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan.